Rettentően szomorú hírre ébredtünk ma reggel. A National Geographic blogján olvastuk, hogy 43 éves korában meghalt a világhírű Dean Potter és társa, a 29 éves Graham Hunt egy wingsuit-os bázisugrás következtében a Yosemite Nemzeti Parkban. A sportágat most már a világ legéletveszélyesebb sportjaként emlegetik az emberek…
A kevésbé közismert Hunt aktív hegymászó és wingsuitos bázisugró volt a Parkban, Potter pedig szintén hatalmas veszteség, hiszen ő volt korunk egyik legmeghatározóbb mászója, kötéltáncosa (highline) és bázisugrója – még az Adventurer of the Year, vagyis Az Év Kalandora „vetélkedőn” is jelölték, és a National Geographic számos nyomtatott példányán is címlapon szerepelt.
“Dean igazi látnok volt, mindig egy lépéssel a társai előtt” – mondta róla az egyik profi sziklamászó, Cedar Wright.
A baleset színhelyén volt egy fotós, aki Hunt és Potter ugrását szerette volna megörökíteni, de két nyugtalanító, hangos zajt hallott, ami két dolog lehetett: egy szörnyű ütközés hangja, vagy egy ejtőernyő kibontakozása – a két sportolónak azonban nyoma veszett. Amikor a bázisugrók nem tértek vissza túrájukból időben, a Yosemite Search and Rescue Mentőcsoport (YOSAR) azonnal a keresésükre indult. Gyalogos módon nem volt értékelhető eredménye az akciónak, ezért másnap reggel egy helikoptert is útnak indítottak.
Dél körül a pilóták és az erdőőrök azonosították a két férfit az őket megfigyelő fotós képei alapján, és megállapították a halálukat. Nem nyílt ki az ejtőernyőjük.
A Yosemite Nemzeti Park „Sötét Varázslójának” is nevezett Potter csaknem két méter magas volt, és világszinten művelte a sziklamászást, ráadásul wingsuit-os ugrásokban ő volt az egyik legtöbbet tapasztalt ember a bolygón. Vakmerő, tehetséges és lélegzetelállító attrakcióira mindig is emlékezni fogunk.
Potter utolsó huszonkét évét a Yosemite völgyében töltötte, ez idő alatt folyamatosan kereste a kihívásokat, és mutatványaival folyamatosan bebizonyította nekünk, hogy a lehetetlen nem létezik. Számos sebességrekordot felállított aktív évei során, amit nem tudtak megdönteni.
Potter új szintre emelte a sziklamászást; 1998-ban például a Half Dome-on egy újfajta sebességrekordot állított fel, miközben nagyrészt kötelek nélkül mászta meg a technikai Regular Northwest Face (V 5.12a) útvonalat.
Az elmúlt tizenhárom évben Potter összegyúrta három kedvenc sportját (mászás, futás és repülés), és létrehozott egy hibrid műfajt, amit nehezen lehetne sportnak nevezni, hiszen olyan veszélyes és nehéz volt, hogy rajta kívül senki nem mert vele próbálkozni.
Potternek köszönhetjük például a “free BASE”-t is, ami szabad stílusú szólózást jelent (kötél nélküli mászás), de ebbe a kategóriába csak azok a mászások tartoznak, amik legalább 300 méteres falakon történnek – ezt jelenti a szópár első fele, a BASE pedig arra az ejtőernyőre utal, amit a stílus művelőjének magán kell tartania, és persze használnia, ha esetleg leesne.
Potter 2009-ben beállított egy különleges világrekordot a bázisugrásban: két perc ötven másodpercig szállt a levegőben, ezzel került be az Év Kalandora válogatásba.
A wingsuit-ban zajló bázisugrást – ami csak tíz éve létezik – a világon mindössze négyszázan művelik, és nagyon sok profi ebbe a szenvedélybe hal bele. A bázisugrás egyébként tiltott az összes nemzeti parkban, de ennek ellenére sokan próbálkoznak vele – főleg éjszaka, hiszen ilyenkor kisebb a lebukás veszélye. Tavaly, 2014-ben mindössze négy embert tartóztattak le bázisugrás miatt – érdekesség, hogy köztük volt a most elhunyt Hunt is.
Dean Potter interneten elhíresült „bázisugró kutyája” most nem volt a gazdájával az utolsó útján.
Szólj hozzá