Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein vezetője, Erőss Zsolt egykori expedíciós társa az extrem.hu-nak elmondta, hogy ma sincs komoly kaliberű expedíciós hegymászónk, és erre a véleményére az idei év csak ráerősített. Annak viszont örül, hogy azért van mozgolódás a Himalájában, és nem kell mindent feladni. Véleményt mondott nekünk a 2014-es tavaszi szezonról.
Kollár Lajos
MOUNT EVEREST. “Tavaly nem véletlenül mondtam, hogy nem látom a magyar expedíciózás jövőjét. Nem akartam senkit megbántani, de jól ismerem a lehetőségeket” – mondta az extrem.hu-nak Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein vezetője, aki tíz éven át vezetett magyar expedíciókat Erőss Zsolttal és Mécs Lászlóval a Himalájába.
“Az elmúlt szezon erre csak ráerősített, hiányolom a dolgok komolyságát. Teljesítmény nélküli, reklámfogásokra épülő stratégia, legfeljebb egy, a tárgyban tájékozatlan szponzort hozhat lázba. A magyar hegymászást kicsit is értőt biztosan nem. Klein Dáviddal ezt a témát többször kibeszéltük, nem mondok meglepetést. Annak pedig őszintén örülök, hogy nyolcadszor is épségben hazatér. Nagy kincs ez manapság.”
Kollár anno, 2008-ban és 2009-ben Méccsel és Erőssel sem értett egyet, mikor ők az Everestre akartak visszamenni, hogy oxigén nélkül próbálják megmászni. “Igaz, egyéb okok miatt, de sikerült ezt a – mi szempontunkból – haszontalan hóbortot kikerülni.”
“Szerintem egyszerűen nem reális egy magyar mászónak a Mount Everest, egyelőre nincs értelme. Másrészt amúgy is járt már magyar mászó oxigén nélkül a Csomolungmán, 1984-ben. Őt Demján Zoltánnak hívják, és ne feledkezzünk meg róla.”
„Szlankó Zoltánt, sajnos, még annyira sem értem, de lehet, hogy ez az én hibám. Valószínű, nem figyeltem jól, talán öregszem. Török Zsolt Annapurnája most nem sikerült, de ő egy ígéret és lehetőség. Sajnos az idén nem sikerült jobb csapatot összehoznia, a tavalyi Nanga Parbat viszont klasszis volt, és az eddigi mászó teljesítménye is figyelemre méltó! Varga Csaba most következik a Broad Peak és a Hidden Peak helyzettel. Lássuk!”
A SERPÁK. Az idei szezont beárnyékolta a 16 halálos áldozatot követelő lavina, ami után kiürült az Everest déli oldala. Kollár Lajos már tucatszor járt a Himalájában, és szerinte a tragédia után történtek azt sugallták, hogy a serpák nincsenek megfizetve, ez azonban ebben a formában nem teljesen igaz.
“Tehetős kereskedelmi irodáik vannak Katmanduban, így a pénzkérdést egymás között kellene elintézniük. A mászók nem kevés pénzt fizetnek nekik, nem kis összegeket hagynak ott az ügynökségeiknél. Erre tavaly a Kancsendzöngán is láttunk példákat, ahol a csúcstámadásnál egyszerűen nem végezték el a rájuk bízott feladatokat.”
„Pedig ki voltak fizetve, az iroda azt is beszámította, sőt, plusz pénzt is kaptak. Csak halkan jegyzem meg: előzetes pénzügyi rendezés nélkül még az alaptáborba sem viszik fel az expedíció holmiját és ellátmányát.” Kollár szerint az utóbbi években sajnos tényként kezelhető a serpák által nyújtott szolgáltatás színvonalának csökkenése, amire jó példa, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter tragédiája után a lejövők azt mondták, elfogyott a kötél, majd lehozták a magyarok által fölvitt három bundot, láthatóan érintetlenül. De ezt a problémát érintette Simone Moro és Ueli Steck is.
Szerinte az idei Everest-tragédiának is ehhez a hozzáálláshoz van köze. “Ahogy figyeltem, idén közel vitték az útvonalat a Khumbu-jégesés bal oldalához, az ún. popcorn-mezőhöz, holott az hagyományosan a letörés közepe környékén szokott vezetni. Bal oldalt, a nyugati vállhoz közelebb ugyanis kevesebb a hasadék, így kevesebb munkát kell végezni.”
” Kevesebb létrát és fix kötelet kell beépíteni, viszont jóval veszélyes terep az, ahol a lavina lejött. Ráadásul valamiféle csoportosulás is lehetett ott, ezt a helyszínen járt Szlankó Zoltán is megerősítette nekem, mikor beszéltünk. Ez felelőtlen. Ilyen helyeken nem mászik, vagy dolgozik senki ennyire közel egymáshoz, pont azért, hogy ha történik valami, legyen idő reagálni.”
AZ ÚJRAKEZDÉS. Kollár Lajos elmondta nekünk, hogy egy éve, a tragédia után nem látta a jövőt, de azóta rengetegen bíztatták ara, hogy ne hagyja abba. Ennek hatására ő is elgondolkozott a dolgon, hiszen a visszajelzések azt mutatták, hogy sokan megértették, mit csináltak ők Erőss Zsolttal, Mécs Lászlóval, és az egész Magyarok a világ nyolcezresein expedíciós programmal.
Mivel a két maradék nyolcezres (K2 és Annapurna) megmászása nagyon komoly kihívás, így előbb a 6856 méter magas Ama Dablam megmászásával, és egy lehetséges csapat összehozásával próbálkoznak. “Tárgyalunk a közös munkáról, egy közös őszi vagy tavaszi mászásról Török Zsolttal, Fucskó Lászlóval, Babcsán Gáborral, sőt elképzelhető, hogy Mécs László is csatlakozik. Ha nem jön össze, sajnálom, és drukkolok a többieknek.”
Vincze Szabolcs
Egy hozzászólás