Klein Dávid hegymászó ismét megkísérli oxigénpalack nélkül megmászni a Mount Everestet. A SPAR Everest Expedíció április 6-án indul, és várhatóan május végén ér véget – jelentették be az expedíciót beharangozó budapesti sajtótájékoztatón. Indulhat a nyolcadik!
A 8850 méteres csúcsra eddig alig kétszázan jutottak fel oxigénpalack nélkül, ami magyar hegymászónak még nem sikerült. Klein Dávid eddig hétszer vágott neki, ám különböző, igen változatos okokra hivatkozva mindig vissza kellett fordulnia. 2007-ben jutott a legközelebb a sikerhez, amikor szintben 200 méterre tudta megközelíteni a Föld legmagasabb pontját – ez a hegyen kilométereket jelent.
A rendszerint nehezen teljesíthető (vagy számára teljesíthetetlen) célokat kitűző hegymászó a Mount Everest északi oldalán, a tibeti normál utat követve kísérli meg a csúcstámadást. Az előzetes tervek szerint az expedíció április 15-én éri el az 5100 méteren lévő alaptábort. A köztes táborokat 6400, 7000, 7800 és 8300 méteres magasságban május közepéig építi ki a hegymászó. A csúcstámadásra május végén-június elején lehet számítani.
“A cél az, hogy oxigénpalack, teherhordó és mesterséges segítség nélkül jussak fel az alaptábortól a csúcsra, mert ez tiszteletet mutat a heggyel és a feladattal szemben” – mondta Klein Dávid a sajtótájékoztatón.
A palack nélküli mászás sokkal nagyobb felkészülést és állóképességet kíván meg, mint könnyített változata, hiszen a fokozatos akklimatizálódás komoly megterhelést jelent a szervezetre nézve, ráadásul oxigénhiányos levegőn regenerálódni és koncentrálni is nehezebb, ami fokozott veszéllyel jár 8000 méter magasan, a jeges és meredek hegyoldalon. Klein Dávid 2007-ben társával azért fordult vissza a cél előtt, mert a hátralévő távot nem tudták volna teljesíteni az általuk kijelölt határidőig.
A mostani expedíció financiális hátterét a SPAR biztosítja, és a cég képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatásnak nem feltétele a sikeres csúcstámadás, hiszen azt számos külső körülmény befolyásolhatja. Előfordulhat, hogy a hegymászók a csúcs elérése nélkül kénytelenek elhagyni az alaptábort, ha tragédia vagy súlyos baleset következik be, ami visszafordulásra kényszeríti őket vagy ha kifutnak az időből, azaz lejár a csúcsengedélyük. A szezon végén (június elején), a monszun érkezésekor a tartós időjárásromlás is pontot tehet a hegymászó tevékenységek végére.
Első magyar állampolgárként a tavaly a Himalájában elhunyt Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002. május 25-én. 2007. május 23-án Jelinkó Attila mászott fel a déli útvonalon, két év múlva pedig Ugyan Anita lett az első magyar női sikeres csúcsmászó. Mindannyian használtak mesterséges oxigént, Erőss csak az utolsó szakaszon. Kleinnek egyébként két nyolcezrese van, a Cso-Oju (8201 m) és a Broad Peak (8051 m), amelyek ebben a magasságban a legkönnyebben megmászható hegyek közé tartoznak a Himalájában.
Klein eddigi utolsó projektje, a Nanga Parbat téli megmászása (amely még magasan képzett mászóktól is emberfeletti teljesítményt követel, nem hiába nem mászta meg még senki ezt a hegyet télen) csúfos kudarcba fulladt, a mászók mindössze 5500 (!) méterig jutottak, ami rendszerint egy átlagos alaptábor magassága.
2 hozzászólás