Az idei X Games downhill BMX versenyéről és magáról az útvonalról az indulók már hónapok óta ódákat zengtek. Az új helyszín, a Woodward West nem okozott csalódást. A versenyzők szerint a legjobb, leggyorsabb, leghepehupásabb, legördögibb pálya, amit valaha láttak. Szoros verseny, rengeteg néző, felfokozott izgalom. Az extrem.hu beszámolója a vasárnapi döntőről.
 Egyszerre nyolc induló a startnál Fotó: EXPN/Seligman  |
Augusztus 10. még forróbbá tette Los Angeles-t. Ekkor rendezték meg ugyanis az idei X Games, az extrém sportok olimpiája downhill BMX döntőjét. 33 BMX-es sorakozott fel az addig ismeretlen versenypálya startjánál. Az X Games utóbbi két évében ugyanis a downhill BMX-nek a pennsylvaniai Woodward East adott otthont, s most a verseny helyszíne Woodward West lett (Stallion Springs, Kalifornia). Több mint 3200 ember volt kíváncsi a nagy eseményre.
Míg augusztus 9-én, szombaton a kvalifikációknál a résztvevők egyesével száguldottak a cél irányába, addig a döntőben a rajtnál már nyolc ember sorakozott fel, hogy aztán egymást még jobban hajtva érjen a finisbe.
 Az a bizonyos első és legnehezebb kanyar Fotó: EXPN/Seligman |
Új pályán új győztes:
Az indulók a normálisnál legalább háromszor gyorsabban robogtak lefelé egy hegyoldalon, miközben olyan nagyokat ugrattak, mintha csak egy motocross versenyről lett volna szó. A pálya kialakítói nagy ugrások végrehajtására is alkalmassá tették a terepet, sőt, legalább 14 méteres szakadékokkal színesítették a már eddig is kiemelkedőnek számító útvonalat. A pálya a starttól a célig függőlegesen lefelé körülbelül 37 méter, amelyet a versenyzők kevesebb mint 40 másodperc alatt tesznek meg. Maga az útvonal 106 méterrel hosszabb, mint tavaly, mégis három másodperccel hamarabb érkezhetnek az indulók a finisbe.
Az elődöntőből a középdöntőbe, majd a döntőbe került Brandon Meadows (Sacramento, Kalifornia), aki végül elvitte az aranyat is. A nyolcfős starttal kapcsolatban megjegyezte, hogy mindenféleképpen jobb a startkapu belső oldaláról indulni, mivel az első kanyar nagyon brutális, és ha anélkül kell azt bevenni, hogy át kellene vágni az úton, az nagy különbség.
 Miranda, a tavalyi bajnok Fotó: EXPN/Seligman |
A hátsókból is lehetnek elsők:
Az ellenkezőjét bizonyította be Todd Lyons (Huntington Beach, Kalifornia), aki a startnál a nyolcadik pozícióból indult, s az első kanyar bevétele után már csak azon izgult, nehogy a többiek rátorlódjanak. Hihetetlen módon a 22. helyről bekerült a döntőbe, majd ott a 4. helyen végzett. Ezzel a húzásával meg tudta előzni Neal Woodot (Huntington Beach, Kalifornia), a tavalyi bajnok Robbie Mirandát (Newport Beach, Kalifornia), illetve Brian Fostert (Huntington Beach, Kalifornia), akik sorrendben a 9., 10. és 11. helyet szerezték meg. Ez hűen bizonyítja, hogy a legapróbb dolgok is nagy változásokat tudnak okozni a verseny végeredményében.
 A dobogósok (balról jobbra): Bennett, Meadows és Day Fotó: EXPN/Seligman |
„Az X Games BMX egy teljesen új játékforma. A cím nagyobb minden egyes nemzeti versenynél, világbajnokságnál, de még az olimpiánál is. Ez az egyedüli mindent vagy semmit versenye az X Games-nek, ami egy teljesen új szintre viszi az indulókat.” – nyilatkozta Miranda az EXPN-nek.
A 13. helyen végzett Alan Foster (Huntington Beach, Kalifornia), aki itt jelentette be, hogy 22 évi versenyzés után visszavonul.
Az első helyen végzett tehát Brandon Meadows, második lett Kyle Bennett (Conroe, Texas), s a dobogó harmadik fokára pedig Michael Day (Canyon Country, Kalifornia) állhatott, aki a végén kijelentette, hogy nem csalódott az új pályában, és alig várja, hogy jövőre visszatérhessen Woodward Westbe.
