Nem is tudtad, hogy ilyen sport is van, most meg azt olvasod, hogy világbajnokságot is rendeznek belőle? Vigasztaljon, hogy mi is szinte véletlenül bukkantunk rá az itthon szinte ismeretlen sportra. Pedig immáron hetedjére dögönyözik egymást a világ legjobbjai. Itt megtudhatod, hogy mi is ez a sport, és mi köze a gruppenszexhez.
 Támadás!!!  |
Ahogy a búvárkodás egyre népszerűbbé válik, egyre több “csapatsport” fejlődik ki az oldalvizében. Ilyen például a vízalatti hoki, amit itthon is több helyen űznek. (Erről a sportról télvíz idején már beszámoltunk). Találtunk viszont egy másik, az előbbihez igen hasonló sportágat, a vízalatti rugby-t. Az nem teljesen világos, hogy miért pont rugby-nek hívják, hisz – amit erre az alábbiakban rámutatunk -, legalább annyi köze van a focihoz és méginkább a kosárlabdához, de hát ha ők úgy gondolják, hívjuk rugby-nek.
Mi is ez a játék?
Az eredettörténet szerint 1961-ben vala egy német vitéz, Ludwig von Bersuda, aki az uszodai búváredzés közben “találta fel” a vízalatti labdajátékot. (Az uszodákban viszonylag egyhangú a vízalatti élet, kellett valami változatosság.) Mivel a labdajátékokban használt levegővel töltött labda erre a célra nem alkalmas – a levegő miatt a labda felszáll a víz tetejére – ezért sós vízzel töltötték meg, mert így lassan (a só mennyiségétől függő mértékben) lemerül. A focilabda túl nagy volt, rájöttek, hogy a vízilabda a legalkalmasabb erre a célra. Igen ám, de még ki kellett találni, hogy milyen játékot is játszanak vele.
 A labda és a kosár |
Ludwignak erre is volt ötlete, és a hatvanas évek közepére kialakult a máig használatos játékmód. A szabályok szerint a vízalatti rugby-t egy lehetőség szerint 3-5 m mély medencében, egy 12-18 m hosszú és 8-12 m széles pályán játssza két csapat, úgymond három dimenzióban. A “pályán” két kosarat helyeznek el, a két szembenálló csapat térfelén, ebbe kell belejuttatni a labdát. Erre kétszer 15 perc áll rendelkezésre, 4 perc szünettel a két félidő között. Természetesen kézzel is hozzá lehet érni a labdához, ez főleg azért kézenfekvő, mivel a játékosok lábán uszony van. A pályán a csapat hat tagja lehet egyszerre, öten ülnek a kispadon, és van még 4 tartalék. A játékot három bíró figyeli, kettő a vízben, egy a partról. A cserék a vízilabdához hasonlóan zajlanak.
A másik a pólóból átvett elem a fülvédős sapka. E fejvédő mellett búvárpipa, búvármaszk és a már említett uszony is a felszerelés része. Hol a védőfelszerelés? – merülhet fel abban, aki mondjuk szokott Heti Hetest nézni, és elhitte Verebes Istvánnak, hogy az általa bemutatott védőruhát a rugbyhez használják. Nem, nem, ordítanának fel a britek, a rugby azért sokkal férfiasabb játék, mint az amerikai foci, merthogy csak a jenkik szorulnak a védőruhára. Szóval ebben a víz alatti és a víz feletti rugby hasonlít egymásra. A ruha a férfiak számára egy úszónadrág, a hölgyeknél egy egyrészes fürdőruha. A “mez” ráncigálása, lehúzása szigorúan tilos.
 Bár egymást fogják, a labdát akarták |
Gruppenszex vagy taktikai védelem?
A kaput itt egy nagyobb szemetesre emlékeztető kosár helyettesíti, ezt kell megvédeni. Ennek legegyszerűbb módja, ha a védő úgymond ráül a kosárra, és testével védi azt. A támadók persze megpróbálják eltávolítani az útból – itt jön be a rugbyben látható test-test elleni küzdelem. Ez persze a játékot kevésbé ismerőknek inkább úgy tűnhet, mintha néhány fürdőruhás furcsa pózokban egymással jól érezné magát a víz alatt, de nem. A látvány félrevezető, itt komoly fizikai és taktikai csata zajlik.
Persze nehéz ennek a sportnak a látványát szavakban leírni, viszont szerencsénk van, közel 20 országban már komoly hagyományai vannak a sportnak, weboldal is van bőven, azokon pedig nem spóroltak a szemléltető videókkal. Szóval aki a saját szemével szeretné látni, hogy mi is ez a vízalatti rugby tulajdonképpen, az ezen a szlovák oldalon csemegézzen. Plusz pont jár annak, aki elsőre végig látja hol a labda.
Aki megnézi ezeket a videókat, az azt is láthatja, hogy miért tv-sport ez. Vagyis miért sokkal látványosabb karosszékből nézve, mint a helyszínről. Persze ennek megállapításához videó sem kell. Elég ha az ember a medence szélére képzeli magát. Ha nincs kivetítő, a nézők legfeljebb a buborékokat és az uszonyok által keltett mozgást élvezhetik a partról. Ráadásul a buzdítás is csak torzítva jut el a medence alján küzdő csapatokhoz.
Dániában vb, itthon még születés előtt
Szomorúan láttuk, hogy semmilyen nemzetközi oldalon nem tudnak magyarországi vízalatti rugby klubokról. A környező országokban (pl. Szlovákia, Ausztria) bezzeg komoly hagyományai vannak a sportnak. Hogy mennyire komolyan veszik külföldön ezt a sportot, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy nemrég egy 600 oldalas könyv (Reinhard Schottmüller: Unterwasser-Rugby) is megjelent a sportágról, a történetéről, edzéstippekkel, taktikával, szóval mindennel, ami egy “igazi sporthoz kell.
A világbajnokságról annyit érdemes tudni, hogy a dániai Fredericiában rendezik, május 27-31 között, és ez már a 7. ilyen világtalálkozó. A vb résztvevői: Finnország, Németország, USA, Oroszország, Svájc, Norvégia, Csehország, Svédország, Kolumbia, Törökország és Dánia. A dánok a nők és a férfiak versenyében is esélyesnek számítanak – legalábbis ők annak tartják magukat. A férfi csapatot különösen fűti a visszavágás vágya, mivel az 1999-es németországi és az 1995-ös kolumbiai világbajnokságról is ezüsttel tértek haza. A nőknél a házigazdák a török válogatottól tartanak leginkább.
Aki kiváncsi a vb alakulására, az a hivatalos honlapon figyelemmel követheti.
