Magyarország nem kajak-kenu nagyhatalom. Legalábbis a vadvízen nem. A síkvíz mellett elhagyagolt szakosztályt úgy tűnik a nemzetközi szövetség menti meg: örökbeadják, és akad is jelentkező bőven.
 Itthon nincs hol  |
A Magyar Kajak Kenu Szövetség (MKKSZ) síkvízi szakosztálya a magyar sportélet egyik, ha nem a legsikeresebb szegmense. Futószalagon érkeznek a világversenyekről az érmek – nem is csoda, hogy szponzorokban sincs hiány. Nem úgy a vadvizeseknél. Ők inkább csak a szövetség elvi támogatását élvezik, az erőforrások nagy része a húzóágazat, a síkvíz támogatására fordítódik. A maradék pénzt osztják fel a maraton és a vadvíz között.
Legalábbis eddig ez volt a helyzet. A nemzetközi kenu szövetség (ICF) ugyanis úgy döntött, hogy a kis országokat felkarolja, és a nagy vadvízi nemzetek „örökbe fogadhatják” az olyan vadvízben szegény országokat, mint amilyen Magyarország is. Hazánk népszerű árvának bizonyult: négy ország is jelentkezett a pótpapaságra. Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Franciaország is jelezte, hogy szívesen istápolná a magyarokat. Válogatottunk például jövőre együtt edzőtáborozik a szlovákokkal, és a drága felszerelés beszerzésében is segítenek.
Bár a nemzetközi vadvízi versenyeken kétségtelenül sokkal esélytelenebbek a magyar versenyzők, mint a síkvízieken, azért képviseltetjük magunkat a világversenyeken. A helyzetet nehezíti, hogy itthon egyetlen olyan hely sincs, amely alkalmas lenne a vadvízi kajak/kenuzásra. Mivel a szlalom (lásd leljebb) olimpiai szám, igy abban az esetben, ha Budapest kapná meg a 2012-es olimpia rendezési jogát, gondoskodnunk kell egy vadvízi versenypályáról.
 Nem kezdőknek! |
Több kategóriában is rendeznek vadvízi kajak-kenu versenyeket: A szlalomban – amely 1992 óta az olimpián is szerepel – egy 3-500 méter hosszú, 20 kapuval teletűzdelt pályát kell teljesíteniük a versenyzőknek. A húszból 16 kaput folyásirányban, négyet viszont a folyó folyásirányával ellentétesen kell bevenniük.
A lesiklás jobban hasonlit a síkvízre. Itt a cél az, hogy a versenyzők minél gyorsabban teljesítsék a versenytávot. A sprintben ezt 1,5 –2 perc alatt megteszik, a maratonban 8-10 km-en át eveznek.
Agócs Mihály, a MKKSZ vadvízi szakosztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a szlalom fizikális kihivásait a magyarok teljesiteni tudják, azonban technikailag még fejlődnünk kell. Szlalom vb-n eddig négy magyar versenyző indult, lesiklásban azonban még soha senki.
 Borulékony |
Ezek mellett rendeznek még raftversenyeket, ahol négy és hat fős raftokban eveznek. Ez inkább hobbisportnak számit, de ennek is van saját világbajnoksága. Ezt itthon 30-40 ember űzi versenyszerűen. A rodeóban, mint ahogy a neve is utal rá, a kunsztokon van a hangsúly – cigánykerékkel, gyertyával szórakoztatják a versenyzők a közönséget. Ez is inkább hobbisportnak számít – a magyar szövetség szerint 6-8 ember űzi itthon komolyabban.
A versenysportban, ugyanúgy, mint hobbiszinten nehézség szerint kategorizálták a pályákat. Versenyeket 3-tól 6-os erősségű pályákon bonyolitanak. (A pálya lehet természetes kiképzésű, vagy egy mesterséges betonteknő, amelybe akadályokat pakolnak.) A pálya nehézsége függ a vízállástól is, ugyanaz az a hármas pálya 4,5-össé is duzzadhat magas vízállás esetén. (A vízmagasságot duzzasztógátakkal befolyásolhatják.) A legutóbbi világbajnokságot egy 4.5-ös, technikás francia pályán bonyolították.
Agócs Mihály szerint a magyar vadvízi sport áttörés előtt áll – főként a nemzetközi szövetség támogatásának köszönhetően. A tervek szerint a MKKSZ vadvízi szakosztálya novembertől uszodai felkészítést szervez a vadvízi kajak-kenu iránt érdeklődőknek. Az érdeklődők a szakosztálynál kaphatnak bővebb tájékoztatást, de mi is igyekszünk majd folyamatosan beszámolni a lehetőségekről.
