Üzemanyagcellák táborozáshoz. Avagy, a jövő energiaforrása

Üzemanyagcella: Szuperkönnyű, gazdaságos, kifogyhatatlan és bivalyerős. Értelmező cikkünkben leírjuk, mi fán terem.

Antares DLR-H2 – üzemanyagcellával hajtott kísérleti repülő

“A dolog rákfenéje az akkumulátor, nincs olyan, hogy könnyű akkumulátor. Egy aksi vagy nehéz vagy nincs teljesítménye”- jelentette ki egy ismerősöm amikor az ultrakönnyű repülőgépek fejlődéséről beszélgettünk.

Nehéz motor, kicsi teljesítménnyel

Az utóbbi években robbanásszerűen terjedni kezdett a háti motoros siklóernyőzés.
Az első motorok 20 éve jelentek meg, borzalmasan nehezek voltak, mégis kicsi volt a teljesítményük. Ma már kicsi és jól használható motorokat kapni, de a repülésélmény ezekkel sem az igazi.
Az ultrakönnyű repülés ugyanis egy hibrid – a repülőszerkezet könnyű de a motor nehéz. Tehát nincs meg az a szabadsága mint a vitorlázórepülésnek (siklóernyő, sárkány), viszont mégis kiszolgáltatott az elemeknek . A repülősportok fejlődésének óriási lökést adhat az üzemanyagcella. A szó pont úgy hangzik, mintha egy sci-fi regényből szedték volna.

“Az Antares DLR-H2 vitorlázó repülőgép majdhogynem zajtalanul emelkedik fel a kifutópályáról, de nem látszik az elégetett üzemagyag füstje. Az Antares ugyanis az első ember által vezetett, kizárólag hidrogénhajtású repülőgép” – számolt be a minap az egyik internetes lap a BASF üzemanyagcella kísérleteiről.

Hidrogén, mint alap





Nézzük meg röviden, mi fán terem az üzemanyagcella.
A jövő energiaforrásának alapja a hidrogén. Az oxigén és a hidrogén reakciójából származó kémiai energia közvetlenül elektromossággá és hővé alakul. Az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan elektromosságot állítanak elő, a különbség az, hogy míg az elemeket kifogytuk után el kell dobni, az üzemanyagcella mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot töltünk bele.

·A szerkezet alapegysége két elektródából áll, egy elektrolit köré szendvicsszerűen préselve. Az anódon hidrogén, míg a katódon oxigén halad át.
·Katalizátor segítségével a hidrogénmolekulák protonokra és elektronokra bomlanak.
·A protonok keresztüláramlanak az elektroliton.
·Az elektronok áramlása mielőtt elérné a katódot, felhasználható elektrmos fogyasztók által.
·A katódra érkező elektronok a katalizátor segítségével egyesülnek a protonokkal és az oxigénmolekulákkal, vizet hozva létre.
·A folyamat során hő is termelődik.

·Az üzemanyag-átalakítót (reformer) tartalmazó rendszerek képesek felhasználni bármely szénhidrogén tüzelőanyagot, a földgáztól kezdve a metanolon át a gázolajig.
·Inverter közbeiktatásával váltóáramot is hozhatunk létre (lásd a fenti ábrát).
·Mivel az üzemanyagcella nem égésen alapul, hanem elektrokémiai reakción, az emissziója mindig jóval kisebb lesz, mint a legtisztább égési folyamatoknak.

Nincs káros anyag





Az üzemanyagcella alatt egy dinamikusan fejlődő iparág céltermékét, olyan készüléket vagy berendezést kell érteni, amely bizonyos éghető anyagokat és oxidáló anyagokat olyan módon reagáltat, amely folyamat eredményeképpen a készülék (berendezés) belső felületein elektromos feszültség-különbség lép fel, valamint hő és égéstermék keletkezik.

A figyelem az elektromos feszültségen, és áramkörbe építés esetén a villamos áramon és teljesítményen van.
A fejlesztések alapelve, hogy a technológia használatával semmilyen káros anyag nem keletkezik.

Az energiatermelés nyersanyagaként használt gázok (leginkább hidrogén) teljes egészében elég, csak víz és széndioxid képződik.

Ha üzemanyag celláról hallunk, leggyakrabban az autóipar legkorszerűbb fejlesztései kapcsán hallhatunk. Azok az előnyök, amelyeket az energiatermelés és felhasználás más területein az energia cella kínál, elsősorban modellezés és kísérleti berendezések szintjén valósult meg.
Most viszont szárnyra kaptak a kísérletek. A kutatók azt állítják, nincs messze az idő, mikor üzemanyagcellákkal oldhatjuk meg, hogy kempingezés közben legyen áramunk, vizünk, és táborozni is üzemanyagcellákkal működő autóval megyünk.

Comments

comments