Őskövületek, megkövült kagyló, cápafog és tengerisün vázak is a mészkő fogjai, a fővárosi Molnár János-barlangrendszer új járatainak.
A barlang a világon egyedülálló természeti képződmény, csaknem négyszázezer köbméternyi, 20-27 Celsius-fokos termálvízének értéke felbecsülhetetlen.
Világritkaság
A Margit-hídhoz közel, a Lukács fürdő mögött, gyakorta látni, harci díszbe öltözött, palackokkal felszerelt békaembereket, amint a villamos síneken át baktatnak. Majd, eltűnnek a Malom-tó irányába. Mégsem, a II. kerület szellemeiről van szó, hanem kutatóbúvárokról.
Az utcán, a békalencsével befedett, aprócska tó mellett elsétálva kevesen tudják, hogy világritkaság, és fokozottan védett kincs rejtőzik a talaj alatt.
 Kalmár Gábor merül. Klausztrofóbiásoknak nem ajánlott  |
Új feltárások: 5 km-nyi szakasz, 80 m mélység
A Malom-tótól indul ugyanis, a számtalan helyen elágazó, az elmúlt évek kutatásai szerint, helyenként 80 méter mélység alá lehúzó barlangrendszer, melyet Kalinovits Sándor, 1975 óta folyamatosan kutat.
A kutatóbúvár, és technikai barlangi oktató az extrem.hu-nak elmondta: csapatával új hasadékokra bukkantak, melyek a hegy belsejébe tartanak. Már csaknem 5 km-nyi víz alatti rendszert fedeztek fel. A folyamatos térképezés, feltárás azonban egyre nehezebb, költségesebb, és technikailag is komplikált merüléseket kíván meg. Így, csak magasan képzett kutatóbúvárcsapattal dolgozhat.
Most egy időre, azonban szünetelnek a feltáró merülések, aminek több (részben anyagi) oka van. Pedig a barlang teljes feltérképezése megbecsülhetetlen értéket jelenthetne a főváros, illetve hazánk számára is.
 Kristályképződmények, a budai világ csodái |
Többszörösen bonyolult merülések
– Trimix, alumínium palack
A kutatóbúvárok a feltárások során kevert gázzal merülnek, ami 30 méteres mélység után biztonságosabb. Valamint trimix-szel, és kevert gázzal dekóznak.
A trimix, (ami három gáz keveréke) azonban jóval drágább, mint egy egyszerű merüléshez töltött palack. És, ha ehhez még hozzávesszük, hogy egy kutatóbúvár minimum 10-13 palackot használ el egy feltérképezés során, akkor könnyen kiszámolható, miért is küzd anyagi gondokkal a kutatócsapat. (Akiknek tagjai részben saját tőkéből finanszírozták a kutatást.)
25 palack, és 4 óra munka a víz alatt
 Háton 10 literes palack, az oldalukon további kettő vagy több |
„Jelenleg, csaknem 1,5 km-re tartunk a barlang bejáratától, amit megtenni, két óráig tart a víz alatt, és akkor még nem dolgoztunk, csak beúsztunk. Ilyen táv megtételéhez két kutatóbúvárnak 20-25 palack szükséges. Egy búvár pedig, még ha alumínium palackról is van szó, akkor is csak hetet tud magára kötve vinni. Hiszen, a barlangrendszer különböző szűkületein is át kell jutnia” – mesélte Kalinovits.
Tehát a kutatást csak a barlangrendszer különböző helyein előre bedepózott palackokkal tudják megoldani. Az igazi nehézség (az anyagi forrás hiányán túl), hogy a több órás merülések alkalmával csak negyed órát tudnak hasznos munkával tölteni. A többi idő a ki és beúszással, egyenlítéssel megy el.
Skuter megoldás lehetne
A víz alatti munkát segíthetné például szkúterek használata is, vagyis, az a víz alatti szerkezet, amit maga elé fogna a búvár, és az bevinné a kutatás helyszínére. Ez azonban a különböző szűkületek miatt lenne nehézkes, de mégis megoldást jelenthetne.
A látvány szemkápráztató
A víz alatti munka nehézségeit kárpótolja a látvány – vélik, akik már merültek e-helyszínen. Jártak, az egyik legnagyobb – 80 méter hosszú, 26 méter széles és 15 méter magas – víz alatti hasadékban. Vagy, átverekedték magukat a bejáraton kívüli, 0,8 m x 4,5 m szelvényű szűkületen. Majd látták a Delfin termet, esetleg (ha nem éppen a felkavart iszapban követték az előttük merülőt, nulla látótávolságban) megcsodálhatták az István termet.
Fotó: Szokán Gyula
