Új magyar ejtőernyős magassági rekord

Edwin Moses 400 gátas rekordjáról mindenki azt hitte, hogy a 25. század előtt nem lesz ember, aki megdönti. A rekord mára a múlté (Young, 46.78). Ha valaki az 1962-es magyar magassági rekordról azt hitte, hogy örökéletű, hát az is tévedett. Csorba Árpád, 9721 méter.

Vannak dolgok, amiben az ejtőernyősök és a nem ejtőernyősök (majdnem) egyetértenek: ép ember, ép ésszel, ép repülőgépből nem ugrik ki. Ez az ernyősök egyik kedvenc mondása, és teljesen igazuk van, ezzel a kijelentéssel nem lehet vitatkozni. És mégis, minden józan érv ellenére ezek a gyerekek rendszeresen kiugrálnak különlegesen jó állapotban lévő repülőkből. Ráadásul ennyi nem is elég nekik: nem érik be a szimpla 1000-4000 méter közötti ugrásokkal, egyre magasabbról akarnak, egyre többet zuhanni. Mintha az olyan jó lenne. Ők persze azt mondják, hogy az, igenis, olyan jó. Úgyhogy ugrálnak is, nem is akármilyeneket. A közelmúltban, példának okáért, egy fiatalember elment Csehországba és új magyar magassági rekordot állított fel. Ideje volt már, hiszen a régit még 1962-ben ugrotta egy derék kolléga. Az újdonsült rekorder, Csorba Árpád, személyesen számolt be a rekord születéséről az extrem.hu-nak.


Csorba Árpád – a rekorder és az ernyő

– Azon egyszerű emberek kedvéért, akik nincsenek tisztában a tényekkel, konkrétan miről is szól az a rekord, amit átadtál a múltnak?



– Ez konkrétan egy új magyar magassági rekord. Az ilyen rekordok esetében a szabadesésben zuhant magasságot mérik. Én 9600 méteres tengerszint feletti magasságról (MSL) ugrottam ki. Mivel az ugrózóna 400 méterrel a tengerszint felett volt, ezért, értelemszerűen, 9200 métertől számoltuk a zuhant magasságot. Kb. 1200 méteren nyitottam az ernyőt, ez azt jelenti, hogy közel nyolcezer, egészen pontosan 7921 métert zuhantam. Ez az új magyar magassági rekord.



– Ami nem Magyarországon, hanem Csehországban született meg.



– Igen, egészen pontosan Klatovy nevű helyen. Ennek nincs különösebb magyarázata, ott sikerült megszerveznem, és embereket találni a kísérlethez.



– És, gondolom, pénzt is kellett találni. Nem tűnik éppen olcsó mulatságnak.



– Annyira azért nem vészes, nem kell hatalmas összegre gondolni, de azért az ICN Magyarország Kft. segítsége nagyon kellett.



Felszerelés, felkészülés



– Nézzük meg a dolog technikai részét is. Igényelt valamilyen speciális felkészülést, illetve felszerelést a rekordkísérlet?


Leltár felszállás előtt

– Speciális felkészülés annyi volt, hogy korábban többször ugrottam 5-6000 méterről, ill. egy alkalommal 7500-ról. Ezen kívül volt néhány barokamrás tréningem. Ez egy olyan kis kamra, ahol a levegő kiszivattyúzásával szimulálni lehet a közel 10 ezer méteres magasságot. Részt kellett vennem orvosi vizsgálatokon is, hiszen ha odafönt derülne ki, hogy a szervezetem nem bírja, az, ugyebár, számos kellemetlenséggel járna.



– És a felszerelés?



– Ami nem hagyományos ejtőernyős eszköz, az az oxigénpalack, erre viszont feltétlenül szükség volt, az ugrás során végig rajtam volt a maszk. A Dunakeszi Malév Clubtól ingyen kaptam kölcsön egy barográfot, azaz magasságmérőt, amivel hitelesíteni lehet az ugrást.



– Olvastam egy cypress nevű eszközről is a rekordról szóló hírben. Miféle kütyü ez?



– A cypress egy biztosító készülék, ami, gyári beállítás szerint, legkésőbb 300 méteren automatikusan kinyitja az ejtőernyőt, ha az ugró cselekvőképtelen lenne. Persze ez sem életbiztosítás, hiszen ha egy ájult ejtőernyős vízbe esik, nagyfeszültségű vezetékre esik, akkor ez sem menti meg. De optimális esetben az ilyen baleseteket egy-két töréssel meg lehet úszni.



300 km/h-val -50 fokban


Árpi két cseh kollégával

– Hogy nézett ki maga az ugrás, emelkedéssel és zuhanással együtt?



– Az emelkedés 35-40 percig tartott, itt volt egy kis gond a magasság méréssel, de szerencsére megoldódott. 9600-on ugrottam ki, ahol kb. -50°C volt, de annyira nem fáztam, mint amire számítottam. Az első 15 másodpercben gyorsultam, egészen 300 km/h sebességig, majd ebben a tempóban egészen 3000 méterig. Itt már sűrűbb a légkör, elkezd lassulni az ugró, és kb. 200 km/h sebességnél nyitja az ernyőt. Nálam ez 1200 méteren történt. Így összesen kb. 130 másodpercet zuhantam, ez alatt tettem meg a 7921 métert.



– Az új magyar rekord, nemzetközi összehasonlításban, hol helyezkedik el a rangsorban?



– Az igazat megvallva ezt nem tudom. A Nemzetközi Légisport Szövetség (FAI) csak világcsúcsot és nemzeti rekordokat tart nyilván. Egyébként az én kísérletemnél is jelen volt egy FAI ellenőr, aki felügyelte, hogy minden a szabályok szerint történjen. A világcsúcsról annyit tudok, hogy 1960 körül szovjet ejtőernyősök ugrották, és 24500 méter. Ez egy olyan rekord, amit, pl. nekem, nincs esélyem megdönteni. Ehhez már olyan mértékű anyagi támogatásra lenne szükség, amilyenre idehaza nem számíthatok. Persze vannak még terveim, köztük újabb magassági rekordok, de ezekre majd csak jövőre kerülhet sor. Addig van időm készülni, és további támogatókat keresni.

(A képeket Csorba Árpád bocsátotta az extrem.hu rendelkezésére.)

Comments

comments