A milliárdos befektető és innovátor elkészítette a hiper tömegközlekedés szuperszónikus eszközét: időkapszulás túra San Francisco és LA között. Ráadásul az egész zöld technológiára épül.
Elon Musk, aki eszével tett szert milliárdokra (2013-ban 7,7 milliárd dollár volt a vagyona, amit onnantól fogva építgetett módszeresen, hogy 12 évesen eladta első játék-programját…), most is rászolgált hírnevére. Már korábban kiírtak ugyanis egy pályázatot egy kaliforniai gyorsvasútra, ami segítene megoldani a közlekedés Los Angeles és San Francisco között. A győztes pályázat azonban nem csak aránytalanul drága lett volna, egészen konkrétan a világon a kilométerenkénti legdrágább, ráadásul jóval lassabb típus is, mint amit a mai technika már ki tud hozni a vasútból.
Elon Musk találmánya azonban (szó szerint) áthidalja ezt a problémát: a Hyperloop névre keresztelt utazókapszulák ugyanis vákuumos elven, egy föld fölé épített csőrendszerben szállítanák az utasokat, méghozzá gyorsabban, mint a repülő.
Alagutat fúrni sem kell, mert az 560 km hosszú távolságot a felszín felett tenné meg az egyenként 28 utast szállító kapszula, mindössze 24,5 kilométer hosszan lenne szükség alagútra (a felszíni szintkülönbségek miatt).
Mivel a vákuumos megoldással az újfajta közlekedési eszköz 1200 km/h-s végsebességre képes, alig fél óra lehetne az út a két végpont között. A tervek szerint (az 57 oldalas anyag itt olvasható – az első öt oldalon konyhanyelven írt összefoglaló is segít), ha kapszulánként 14 sorban 2-2 ember, azaz összesen 28 fő utazik, s a kapszulákat fél, vagy mondjuk 2 percenként indítják, 840 utas kelhet át egyik városból a másikba.
Ráadásul a reformtechnológia minden 1500 km-nél közelebbi távolságra alkalmazható, a középtávú közlekedést időhatékonysági és gazdaságossági szempontból is forradalmasítva.
Nagyobb távokra a szuperszónikus repülést javasolja.
Őszintén szólva, lehet, hogy hosszabb távon kicsit kényelmetlen is lenne ugyanis ahhoz, hogy a kapszula beleférjen a megfelelő méretű csőbe, az üléshelyek 135×110 centiméteresek, azaz széltében, hosszában is befér egy-egy termetesebb ember, azonban félig fekvő pozícióban, hátrahajtott üléseken, nulla mászkálással – igaz, hogy mindössze 30 percet kell kibírni a pihenő-pózban.
Az egész rendszer kis továbbitó motorokra, alacsony légnyomást teremtő légszívókra, napkollektorokra alapoz. Maga a napkollektoros megoldás úgy van megtervezve, hogy az 2,5-3-szor annyi energiát termel, mint amennyi szükséges egyébként a működtetéshez.
Az egész tehát egy környezet és pénztárcakímélő, ráadául időhatékony megoldás.
De lássuk részletesebben is a piszkos anyagiakat:
A korábban elfogadott győztes pályázat, amint az az 57 oldalas Hyperloop bemutató anyagban is szerepel, mindössze 264 km/h-val száguldó vonat, amely több, mint két és fél óra alatt (2h 38s menetidő) tenné meg az utat, csak oda 105 dollárért.
Ehhez érdemes tudni, hogy a repülőút oda-vissza 158 dollár, a benzinköltség pedig körülbelül 115 dollár.
Elon Musk találmánya a már említett félórás útért mindössze 20 dollárt számítana fel.
Igen, 20 dollár. De nézzük részletesebben: Egy darab uatzókabin egymillió 350 ezer dollár, azaz kb. 305 millió forint, összköltségük pedig 54 millió, azaz kb 12 milliárd forint (összehasonlításképp: a 4-es metro a második, bBosnyák téri szakasz nélkül most jár 425 milliárdnál), maga a pálya az tízszer ennyibe kerülne, tehát ehhez hozzájön 5,4 milliárd dollár, kb 1200 milliárd forint. Azaz összesen kb. 6 milliárd dollárból megvan az egész.
Ha mindössze 20 dollár a jegy, húsz év alatt akkor is megtérül az egész, hiszen óránként 840 utassal, évi mondjuk 7,4 milló emberrel az két évtized múlva már lenullázza magát a befektetés.
