1800 kilométert tett meg 28 óra alatt egy kék vércse a Szahara felett. A Heni névre keresztelt madár apró jeladót visel a hátán, ennek segítségével követik útját a hazai kutatók. A madarászokat is meglepte, milyen gyorsan közlekednek a vonuló vércsék.
  |
A Magyarországon költő vándormadarak nyár végén kezdik a vonulást Afrika felé.
A kék vércse egyike a későn induló hosszú távú vonuló fajoknak – a madarak szeptember közepén startoltak. Néhány nap alatt Afrikába értek – a tempó a madarászokat is meglepte.
A kutatók műholdas jeladókat szereltek nyolc madárra, ennek segítségével vizsgálják a faj vándorlásának útvonalát.
“Reméljük, megtudjuk, merre vonul, és hol telel az a madárfaj, aminek megóvásán itthon évek óta dolgozunk” – árulta el érdeklődésünkre Palatitz Péter. “Arra tippelünk, hogy a madaraink Botswanában vagy Namíbiában töltik a telet, de az is előfordulhat, hogy Zambiában, Angolában, esetleg Szudánban kötnek ki” – mesélte a program egyik munkatársa, Fehérvári Péter. Mivel a vércsék elég apró madarak, súlyuk mindössze 130-200 gramm, nem lehet őket hatalmas műszerekkel terhelni. A nyáron felszerelt jeladók tömege mindössze 5 gramm. A műszer napelemmel működik, kétnaponta bekapcsol és tíz órán keresztül működik. Ez alatt a föld körül keringő műholdak befogják a jeleket és meghatározzák a madár pozícióját. A vándorlás program honlapján követhető.
 |
Heni mellett Csenge, Csalán és Virág is hasonlóan jelentős vonulási aktivitást mutat. Mindannyian alig pár nap alatt Afrikába értek, és jelenleg a Szahara barátságtalan körülményei között haladnak telelőterületük felé.
A hazai kékvércse állományra a varjak irtása mérte az első csapást a nyolcvanas években. A másik traumát a mezőgazdaság változása okozta. A pockokkal, rovarokkal és békákkal táplálkozó madarak azokon az alföldi gyepeken érzik jól magukat, ahol birkákat és marhákat legeltetnek. A rendszerváltás után leáldozott a külterjes állattartásnak, a legelőket beszántották, jobb esetben kaszálóként használják. Az ezredfordulóra a varjúállomány csökkenésével és a városokba vándorlásával csökkent a költőhelyek száma, a sok vegyszert alkalmazó mezőgazdaság miatt a táplálékmennyiség is megcsappant, így a hazai populáció rohamos csökkenésnek indult.
A 2006-ban elindult védelmi program során műfészkeket helyeztek ki és erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az élőhelyeken fennmaradjon a fajnak kedvező gazdálkodás. Munkájuk eredményeként 550 párról 950 párra nőtt négy év alatt az ismert kék vércse költőállomány. Ám hiába fektetnek rengeteg energiát a fészkelőterületek védelmére, ha a vonulási útvonalakon és a telelőterületeken elpusztulnak a madarak.
