Bár Kirgizisztán nem sok utazási iroda ajánlata között szerepel, a hegymászók között egyre népszerűbb. A Khan-Tengri hegy „csak” 7000 méter magas, viszont a világ egyik legveszélyesebbnek tartott magaslata. Most kelet-európaiakat büntetett.
 A Khan Tengri Kirgizisztán keleti csücskében  |
Elveszett lelkek a Lelkek urán
A Kína, Kirgizisztán és Kazahsztán által határolt háromszögben (nem épp az a zóna, ami általános iskolás anyag földrajzból) fekszik a Tien-san hegység (legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs a maga 7439 méterével).
A Tien-san magasságában ugyan nem vetekedhet a Himalája nyolcezres csúcsaival, viszont legendásan kegyetlen arrafelé az időjárás. Különösen a hétezres Khan-Tengri (Lelkek ura) hegyen, aminek rövid ismertetőjében ennyi szerepel: szinte mindig rossz az idő, hurrikán erősségű szél fúj, ráadásul nagyon alacsony a hőmérséklet is, és nem ritka a földrengés sem. Igen hivogató!
A július-augusztus időszakot tartják a legalkalmasabbnak a csúcsmászás megkísérlésére, és a kirgiz hatóságok elmondása szerint évente közel ezer hegymászó jelzi, hogy szeretne feljutni a csúcsra, annak ellenére (vagy pont azért?), hogy a hegy a nemzetközi besorolási skálán a legveszélyesebb jelzést kapta.
 A Khan Tengri |
A hegyet először az ukrán Podrebetszkij hódította meg 1931-ben a déli oldalról, ami azóta a klasszikus útvonallá vált. A nehezebb, keleti oldalról csak 1998-ban jutottak fel. (A kilencvenes években több gyorsmászó versenyt is rendeztek a hegyen.) Átlagban tizenkét napig tart egy hegymászó csoport feljutása, amit nagyban nehezít, hogy a legközelebbi lakott település 160 km-re fekszik. Ez drágítja az utánpótlás odaszállítását, és komoly gondot jelent, ha valaki bajba kerül, hisz nagyon nehezen jut el a mentőcsapat a hegyhez. Legutóbb erre egy hete volt szükség, amikor egy tucat kelet-európai hegymászó került bajba, akiket egy lavina sodort el. Azonnal értesítették a mentőerőket, akik a viharban, helikopterekkel próbáltak segíteni a bajbajutottakon, úgy, hogy közben további lavinák is megindultak lefelé a hegyoldalon.
Sokan lehetnek a jég alatt
 5000 méteren indult el a lavina, a II-es tábor alatt Forrás: aspiringguides.com |
Az egyik kimentett cseh hegymászó beszámolója szerint egy 50 méter magas jégfal vált le a hegyoldalról 5000 méter magasságban. Ez pont az 1. táborból a 2. felé mászókat kapta el. Akik feljebb voltak, megúszták. Négy mászót sikerült megmenteniük, három holttestet is kihoztak, de öt cseh, három orosz és három ukrán sportember (köztük három nő) holttestének megtalálását feladták. Az orosz katasztrófaelhárító minisztérium a túraszervező cégektől és a családtagoktól kapott információk alapján negyven olyan orosz hegymászóról tud, akik a térségben tartózkodtak a kérdéses időpontban. Nagy részükről azóta sincs semmi hír.
Egy ukrán hegymászónő, aki aznap nem mászott, elmondta, hogy amikor a hegyhez értek, még gyönyörű volt az idő. A hölgy a férjét veszítette el a lavinában. Igor Hanin, a mentőegységek vezetője szerint nem lehet előre megjósolni a lavinák előfordulását. Elég egy apró földmozgás, és a hegymászók nyakán egy óriási lavina.
A mentőcsapatok dolgát az is nagyban nehezíti, hogy a hegyre tartó mászóknak nincsen regisztrációs kötelességük. Sokszor még a kereskedelmi mászásokat indító cégek sem tudják pontosan, hogy kiket is visznek fel a hegyre. Ezért baleset esetén az sem mindig biztos, hogy kit kell keresni.
