Szlalom ob: cikk-cakkban Krakkóban

Krakkóban a nemzetközi kajak-szlalom versenyen választ kaphattunk a honnan hová kérdésre. Míg a síkvízi kajak-kenu esetében az egész világ bottal üti a magyarok nyomát, addig vadvízen, szlalomban bizony a mi fiaink és lányaink kullognak a sor végén. Pedig nem sok kellene az előrelépéshez. Kezdhetnénk, mondjuk, egy olyan pályával, amit az extrem.hu tudósítója is megcsodálhatott a helyszínen…


A követendő lengyel példa

Egy olyan pályával, ami Krakkó határában van. Tavaly ugyanis még nekik sem volt ilyen, idén azonban már van, és ez meg is látszott a hazai csapat teljesítményén. A fejlesztés persze nem a véletlennek köszönhető: a szlalom az 1972-es müncheni olimpián debütált, azóta teljes jogú tagja az olimpiai sportok nagy családjának. Ráadásul jól érzékelhetően halad az olimpiai mozgalom abba az irányba, hogy egyre nagyobb teret kapnak az outdoor sportok. Ennek is egyszerű okai vannak: egyre több fiatal pártol el a hagyományos sportoktól, és választja a kevesebb kötöttséggel járó, és nagyobb szabadságot biztosító extrém sportokat. Ráadásul a tévétársaságok is jobban szeretik a látványos, gyors, dinamikus sportokat, ezekről ugyanis nem kapcsol el a tévénéző.



A ZDF/ARD például élőben közvetíti majd július végén a szlalom vb döntőjét. Márpedig ha van néző, akkor van reklámozó, van pénz és jut belőle a sportra is. Többek egybehangzó véleménye, hogy a síkvízi kajak-kenu egyre nehezebb helyzetben van. Márpedig mi pont ebben a szakágban vagyunk istencsászárok, azonban most úgy néz ki, hogy alaposan bele kell húznunk, ha síkvízi aranyérmeinket szlalom medáliákkal szeretnénk pótolni. Tekintsük a hosszú út kezdetének a hétvégi első magyar kajak-szlalom bajnokságot.



Kiutazás

Jó szokásomhoz híven az úti beszámolót most is az utazással kezdem. Ezennel szeretném kifejezni nem múló hálámat Bálintnak és Vikinek, akik a Bosnyák téren felvettek, majd a szlalom pályán kitettek. A szlovák-lengyel határtól már csak 100 km Krakkó, és este tízre oda is értünk. A pálya melletti kempingben a kis magyar kompánia mellett roston sült steak és kolbász illata, valamint a kortárs lengyel popzene fogadott bennünket. Szerencsére a hidrogénezett hajú dj hallgatott a szép szóra, 11-kor véget vetett a zenének, és nyugovóra tértek a legények.



Kell egy pálya!


Olcsó szállás, tóra néző szobákkal

A lengyelek úgy gondolták, hogy csak kellene már építeni egy szlalompályát. Úgy tűnik, náluk ez csak elhatározás kérdése, ugyanis jóformán pillanatok alatt olyan pályát csavarintottak Krakkó határába, hogy csak a szemünket dörzsöltük a látványtól. 300 méter hosszú, kb. WW III, III+ erősségű, tetszés szerint variálható akadályokkal és kapukkal. Van hely a bemelegítéshez és a levezetéshez, gondozott a pálya környéke, nyírva van a fű, és nem kell bemenni a városba, hogy az ember meg tudjon fürdeni. A pálya melletti kis szállóban korrekt vizes blokk várja azokat is, akik sátorban laknak egy kis tó partján. Mindezt kétmilliárd forintért, egy kb. 15-20 ezres futball stadion áráért.



Rodeósok szlalomban


Ballai Tomi érintősre veszi – 2 mp büntetés jár érte

Jó hír, hogy a lengyel szövetséggel ápolt jó kapcsolatnak köszönhetően a magyar csapat térítésmentesen használhatja a létesítményeket, amíg azok a helyi szövetség kezelésében vannak.

Szombaton reggel 9-kor pályabejárás volt, ennek keretében egy-egy kategória (K1 férfi, nő, C1, C2) képviselője végig ment az akadályok között. A szabályok egyszerűek: 20 kapu közül 16-ot folyásiránynak megfelelően, 4-et sodrással szemben kell bevenni. Egy kapu kihagyásáért 50 másodperc, kapu érintésért 2 szekundum büntetés jár.

Ezt követően jöhetett a latolgatás: egyöntetű vélemény volt, hogy kapu kihagyás nélkül végigmenni a pályán már dicsőséges tettnek számít. A sikeres célba érkezésre pedig Lucifert (Göncz Gáspár), Nagy Lacát és Ballai Tomit tartották a legesélyesebbnek. Legalábbis a mieink részéről, hiszen közülük többen most először jártak szlalom versenyen, bár a csapat krémje gyakorlott vadvizes, de inkább rodeósként lehetett róluk hallani, pl. az extrem.hu-n.



Selejtező


Bálint a szlalomkajakkal ismerkedik

A lányok kezdték, és amit eddig is sejtettünk, az máris nyilvánvalóvá vált, mi egyelőre csak tanuljuk ezt a sportot. Madarász Andi, és Olasz Erika becsülettel végig hajtotta a pályát, Tóth Barbara azonban beborult, és ettől annyira megijedt, hogy kétszer sem sikerült eszkimóval kijönnie, így ki kellett, hogy rúgja magát a hajóból. A parton baywatch fílinget árasztó vízimentők cirkáltak, szerencsére nem volt szükség a segítségükre. A selejtező második futama már mindenkinek jobban sikerült egy kicsivel, sőt Andi még tovább is jutott a felnőttek mezőnyében.

Kettőkor pedig jöttek a fiúk. Bálint nyitotta a sort, aki életében először ült szlalom hajóban, és minden síkvízi tudását elő kellett bányásznia, hogy elérje a célt. A családtagokból és futamukat már letudó versenyzőkből verbuválódott kis szurkolótábor a parton futva hangos szóval és megannyi jótanáccsal buzdította a vízen lévőt. A cél közelében tartózkodó tudósító, így már időben értesült, ha honfitársa közeledett.



Hajó, ha nem jó



Jávor Zoli szintén elérte a célt, bár ő inkább a szépségre hajtott, és a pálya középső szakaszán látványos eszkimó bemutatót tartott. Sajnos a szőrös szívű zsűri nem jutalmazta a produkciót, ellenben szorgosan emelgették a büntetést jelző kis tárcsáikat. Aztán jött a Kicsi (Bagi Attila), és mi azt hittük, hogy minden oké, mert szépen haladt, a célba érés után azonban repült a lapát, és repkedtek a kötőszavak. Kiderült, hogy a félpálya környékén kitört alóla az ülés, mozgó üléssel pedig még autót is nehéz vezetni, nemhogy vadvízen szlalomozni.


A szigetelőszalag fontos hajóápolószer

Előkerültek a ragasztószalagok, rögzítették az ülést, és a következő futamban gond nélkül lehetett használni a hajót. Akut hajóhiány is fellépett a hétvégén. A magyar szlalomos ugyan ritka mint a fehér holló, a magyar szlalomhajó azonban még ennél is ritkább. Így azok, akik nem eveztek, a célba érőket ugrasztották ki a hajóból és már szaladtak is vele a rajthoz, hogy a következő magyar legény időben el tudjon indulni. Agócs Misi, a Magyar Kajak-kenu Szövetség vadvízi felelőse, pontos stratégiát dolgozott ki, aminek betartása a versenyzők feladata volt. Jelentem, az összehangolt munka eredményeként mindenki el tudott indulni, és célba ért Bonifác (Kiss Gábor), Baloghy Peti, Lucifer és Ballai Tomi is.


Nem ártana két új hajó…

Magyar, lengyel két jó barát



Hosszú történelmi múltra tekint vissza a két nép barátsága (Hedvig, Jagellók, Báthory István), mindkettő vitézül ontotta vérét a másik vérbe fojtott szabadságharcaiban. A jó kapcsolat a mai napig tart, és vélhetően ennek köszönhető, hogy: mint fentebb említettem, a magyar csapat ingyen használhatja a krakkói komplexumot, továbbá a világ egyik legprímább hajógyára, a Plastex két használt, és két vadonatúj hajót ajándékoz (!) a magyar csapatnak. Ezzel kb. megduplázzák a mieink hajóinak számát. A jó kapcsolatot a figyelmes magyar vezetők egy-egy üveg Tokajival és Vilmossal ápolták.



Kalandok Krakkóban



Ha valaki nem ismerne személyesen, akkor előljáróban le kell szögeznem, hogy békés ember vagyok, messzire kerülöm a bajt, és az is engem. Most azonban Lucifer, Bonifác és Zoli társaságában két röpke óra alatt megpróbáltak kizsebelni, miközben egy utcai mutatványost figyeltünk, öt méterre tőlünk tört ki egy tömegverekedés, és mire visszaértünk a kisbuszhoz, már vártak ránk a rendőrök, és közölték, hogy feltörték a járgányt. Irány az őrs, felvették a jegyzőkönyvet, és másnapra szeretettel várták a csapatvezetőt. Nincs az a kár, ami valakinek ne használna, az őrszoba ugyanis a különleges hangulatú zsidó negyedben van. Még mielőtt további zűrök adódtak volna, gyorsan visszahúztunk a szállásra.



Ki utazik Augsburgba?


A győztes első kérdése:
na, milyen voltam?

Augsburgban világbajnokság lesz júliusban, és három magyar versenyző is lehetőséget kap a bizonyításra. Mégpedig azok, akik a legjobban szerepeltek ezen a krakkói hétvégén. Szombat délutánra kiderült, hogy három fiú, Lucifer, Nagy Laca és Ballai Tomi bejutottak a középdöntőbe, azaz, ha csak kezüket nem törik, ők fogják képviselni hazánkat a világbajnokságon.

A vasárnapi döntőkre egy kicsit átszabták a pályát, áthelyeztek egy-két kaput, amivel egyesek szerint nehezebb lett a pálya. Mások szerint viszont nem. A lényeg az, hogy a mi három fiunk, még a szombatinál is jobb evezéssel, kapukihagyás nélkül ment végig, ami még akkor is figyelemre méltó, ha nem tudtak javítani az előző napi helyezéseiken. A középdöntők eredményei alapján, az ünnepélyes díjátadó ceremónia keretében hirdették ki az idei magyar szlalom bajnokság végeredményét is. Az uraknál győzött Göncz Gáspár, Nagy László és Ballai Tamás előtt. A három hölgy közül pedig a még junior korú Olasz Erika bizonyult a legjobbnak, megelőzve Madarász Andit és Tóth Barbarát. Itt megnézheted a magyar csapat tagjainak részletes eredményeit, kis zászlókkal együtt!





Az feltétlenül kiderült, hogy a magyarokban vadvízen is van talentum, és egy kis befektetéssel rövid időn belül utolérhetnék a középmezőnyt. Viszont be kell látnunk, hogy az élmezőny egyelőre fényévekre van tőlünk, a szlovákok, a csehek és a franciák úgy mentek, mintha az anyatejjel szívták volna magukba a vadvízi szlalomot. Egyébként ez nagyon közel áll az igazsághoz. De ha egyszer nekünk is lesz szlalompályánk…



A három vb résztvevő fiunk eredménye

Comments

comments