Tanulni, tanulni, tanulni – lehetne a magyar szlalom kajakosok mottója. Ennek szellemében vett részt a három legjobb honi szlalomos az augsburgi világbajnokságon. A látottakról, a tapasztalatokról és a fejlődés lehetőségéről nyilatkozott az extrem.hu-nak Ballai Tomi, és Nagy Laca.
 A szlalom vb-n még csak mellékszerepben a HUN tábla  |
Sík vízen, mióta világ a világ, Magyarország nagyhatalomnak számít, versenyzőink tarolnak az összes világeseményen, példának okáért egy világbajnokságon rendszerint annyi érmet nyer a magyar küldöttség, amennyit az összes többi csapat együttvéve. Ugyanez már korántsem mondható el a vadvízi szakág esetében. Többnyire síkvízen edződött fiaink és lányaink csak tanulni járnak a rangos külföldi versenyekre, és az számít sikernek, ha az első százban végeznek. A magyar kajak-szlalom igazi premierje alig egy hónappal ezelőtt volt, amikor a lengyel szövetség jóvoltából versenyzőink részt vehettek a krakkói nemzetközi viadalon. A három vébé résztvevőnk sorrendje egymáshoz képest Krakkóban a következő volt: 1. Göncz Gáspár, 2. Nagy László, 3. Ballai Tamás. Az augsburgi vébén ezt kopírozták le.
Jellemző, hogy Augsburgban, a világbajnokság színhelyén is a (több szempontból is) fejlődő országok csapataival laktak együtt a mieink – egyébként kiváló körülmények között. Kíváncsiak voltunk természetesen a magyar fiúk véleményére, tapasztalataira a világbajnoksággal kapcsolatban. Elvégre ők az igazán hiteles forrásnak tekinthetőek… A három kajakosból kettőt sikerült is elérnünk, ők pedig örömmel osztják meg veletek élményeiket.
Előbb vagy utóbb azonban biztosan megkezdjük a felzárkózást, és talán még azt is megérjük, hogy versenyzőink éremmel térnek haza egy-egy nagyobb eseményről. Addig azonban még sok víz lefolyik a szlalompályákon. Egyelőre azonban nem a mieinken…mert nekünk olyan még nincs.
Laca: rodeo vagy szlalom?
 Laca mindkét szakág vb-jét helytállt |
Nagy Laca 113. helyen végzett Augsburgban, de cseppet sincs elkeseredve. Bár a grazi rodeo világbajnokságon elért 57. helyet nagyobb eredménynek tartja, nem tett le arról, hogy szlalomban is felzárkózzon a középmezőnyhöz. No, és ott van az olimpia is.
– Hihetetlenül jó verseny volt, egyszerűen fantasztikus. Vadvízi versenyen még soha nem tapasztaltam ilyet. Grazban már voltam vb-n, de ott azért nem voltak ennyien. Hömpölygött a tömeg a pálya mentén, és elképesztő hangerővel szurkoltak, főleg ha német versenyző volt a vízen. De szurkoltak ők mindenkinek, aki elindult. Ha kihagytam egy kaput, és visszafordultam, hogy bevegyem, úgy tapsoltak, mintha megnyertem volna a vb-t. Egy kicsit ez az őrületes hangulat is hozzájárult ahhoz, hogy nem szerepeltem jobban. Megmondom őszintén, remegett kezem, lábam, amikor hajóba ültem, így meg nem lehet végigmenni egy ilyen pályán.
-Gondolom, hogy az egyhetes edzőtábor azért nagyon sokat segített, és rengeteg új tapasztalatot hozott.
– Rengeteget tanultunk, de éppen most látjuk igazán, hogy milyen hosszú út áll még előttünk, ahhoz, hogy utol érjük a mezőnyt. Az edzőtábort egy fura helyzetnek köszönhetjük, mégpedig annak, hogy veszélybe került a szlalom olimpiai helye, mondván, kevés nemzet indul ebben a szakágban. Erre a nemzetközi szövetség (ICF) elkezdte nyomni az összes nemzeti szövetséget, azokat is, ahol csak síkvíz van, mint nálunk. Így az ICF kifizette Gazsi (Göncz Gáspár, alias Lucifer, aki 108. lett a vébén) egy hetét, a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) pedig állta a másik két számlát. Rajtuk kívül csak a Mountex segített. Az MKKSZ alelnöke, Vaskúti István kijött velünk, rengeteget segített a versenytapasztalata, ott szaladt mellettünk a rajttól a célig a versenyek alatt. Volt még egy segítőnk, egy Olivér nevű pályagondnok, akinek magyar a barátnője. Nem volt olyan dolog, amit ne tudott volna elintézni, csak egy szavunkba került, eltűnt és pár perc múlva hozta, amit kértünk.
 Nagy Laca a sodrással küzd az egyik visszafordító kapuban |
-Egy ilyen verseny után mi lesz a rodeóval? Elvégre Grazban 57. lettél, ami nagyon jó eredmény.
– Valóban arra az eredményre egy kicsit büszkébb vagyok, ott ugyanis sikerült úrrá lennem az izgalmamon, ami most nem ment. Ez a mostani meg a második szlalom versenyem volt, és ehhez képest… És persze ott van az olimpia is, ami életem legnagyobb pillanata lenne. Viszont az is igaz, hogy nem akarok teljesen elszakadni a rodeótól, ami egy nagy randalírozás, nagyon jó móka. A szlalom meg pont az ellenkezője, végtelenül precíz, kecses, kifinomult, ahol nagyon észnél kell lenni. Számomra a kettő együtt adja a vadvíz szépségét.
– Idehaza mire lenne szükség ahhoz, hogy egyszer szlalomban is olyan eredményeket tudjunk felmutatni, mint síkvizen?
– Mint mindenhez, ehhez is pénz kell. A pénzből lesz hajó, felszerelés, abból lehet népszerűsíteni a sportágat. Az emberekkel előbb meg kell ismertetni, és szerettetni a vadvizet, aztán aki elég elszánt és kitartó, az belevághat a szlalomba.
Ballai Tomi: olimpia, olimpia…
 Ballai Tomi |
Ballai Tamás a 120. helyen zárta a versenyt, és aki egy kicsit is ismeri őt az tudja, hogy ebbe nem nyugszik bele, és még keményebben fog készülni a következő szezonra.
– Nagyon profin volt megrendezve az egész világbajnokság. A szokásos német precizitás, soha egyetlen másodpercet sem késtek semmivel. Remek szállásunk volt, a fejlődő országokkal laktunk együtt, India, Laosz, Uruguay, akik általában egy- vagy kétfős, csapattal jöttek, és kb. ott tartanak, ahol mi. Fantasztikus pályán evezhettünk egy vadvízi komplexumban. Három csatorna volt, egy „lájtos”, egy közepes nehézségű, és egy IV+-os olimpiai, ahol a versenyeket rendezték. Naponta kétszer, reggel és este evezhettünk.
– Fel voltatok készülve a IV+-os pályára? Esetleg ott a helyszínen „beevezhettétek” a versenypályát?
 Ballai Tomi lendületből megy az egyik kapura |
– Persze, tudtuk, hogy milyen pálya lesz. Ráadásul a magyar és a nemzetközi szövetség jóvoltából a versenyek előtt részt vehettünk egy nyolc napos edzőtáborozáson. Rengeteget tudtunk evezni, tanulni és készülni a vb-re.
– Ezek után elégedett vagy, elégedettek vagytok az eredményekkel?
– Alapvetően igen, hiszen az előzetes terveknek megfelelően sikerült a 120-ban végezni. Persze egy kis szerencsével és kevesebb hibával lehetett volna jobb is, Gazsi akár a 100-ba is bekerülhetett volna. Én a második futamot rontottam el, mert az elsőben jobb időt mentem, mint Gazsi, és csak azért voltam mögötte, mert kihagytam egy kaput, amiért 50 másodperc büntetés járt. A második kört azonban nagyon elrontottam, a végeredmény szerint három kaput hagytam ki, bár közvetlenül a futam után még csak egyet jeleztek. Erővel bírtuk, de nagyon technikás volt a pálya.
– Most következhet a pihenés, vagy már készen állsz az újabb versenyekre?
– Most pihenés, és áprilisban jöhet az athéni világkupa. Az olimpia egyelőre elég távolinak tűnik, hiszen a vb-n is csak az első kilenc kvalifikálta magát, ráadásul az erősebb nemzetek több helyet tudnak szerezni. Vannak kísérletek annak érdekében, hogy 2008-ban már 80 nemzet egy-egy versenyzője indulhasson az olimpián.
A magyarok legjobbja, Göncz Gazsi egyelőre még külföldön van, de amint sikerül utolérnünk, az ő tapasztalatait is közzétesszük.
Naná, hogy van képgalériánk a világbajnokságról, itt meg is nézhetitek a fotókat, amiket Tomi és Laca készítettek!
