A mászósportok egyik legösszetettebb tudást igénylő ága a sziklamászás. Ebben a sportban nem érdemes vagánykodni, nehezebb falat mászni, mint amilyet a sportoló képessége elbír.
Mert az akár az életébe is kerülhet. Kockáztatni tehát nem érdemes.
Tavasztól-őszig a mászótermekben megfogyatkozik a létszám: a téli boulderesek közül sokan inkább a szabadban másznak. Választanak egy meghódításra váró sziklás terepet, majd megállnak a fal alján, felmérik a lehetőségeket, és irány a csúcs!
A mászósportoknak azonban nagyon sok válfaja létezik, az expedíciós mászástól kezdve a boulderezésig. Úgyhogy, van miből válogatni a mászás híveinek. A mászósportok közül talán az egyik legintenzívebb erőkifejtést igénylő ág a sziklamászás, amely nagyon összetett tudást igényel.
 A hosszú út nem egyenlő a nehéz úttal  |
A technikai tudás nem elég
A sziklamászónak elsősorban szüksége van tökéletes mászótechnikára, kiváló erőnlétre, valamint magasfokon kell ismernie a kötelek, csomók kezelését, használatát, valamint a falak tulajdonságait. És nem árt némi meteorológiai jártasság sem. Hiszen a sportoló az időjárás minden szeszélyének ki van téve.
Éppen ezért jól kell felmérnie a várható időjárást, hiszen nem elég felérni a kiszemelt sziklafalra, onnan le is kell jutni. Bacsa Béla mesélte egy korábbi jégfalmászásáról, hogy bizony megesett vele, hogy mire majdnem felért a fal tetejére, az időjárás felmelegedett, és olvadni kezdett alatta a fal. Így a csúcstól kevéssel vissza kellett fordulnia, hogy épségben leérjen.
De nemcsak jégfal esetében kell jól felmérni az időjárást. Számolni kell egy esetleges vihar lehetőségével is. Illetve azzal, hogy amennyiben ez a mászás közben éri a sportolót, akkor a sziklafalon hol tud megpihenni, meghúzódni.
– Mielőtt nekivágsz egy sziklafalnak, ismerd meg! És mindig legyen egy vészterved, arra az esetre, ha valami gáz lenne mászás közben – mesélte az extrem.hu-nak egy tapasztalt mászó. Hozzátéve, hogy a sziklamászóknál alap, hogy mászás előtt fel kell térképezi a terepet, a falon számba vehető utakat.
 Ismerni kell a fal tulajdonságait |
Az pedig, hogy ki és milyen nehézségű falat választ szintén nem mindegy. Hiszen – mint azt a sportoló mesélte -, ebben a sportban nem érdemes vagánykodni, nehezebb falat mászni, mint amilyet a sportoló képessége elbír.
Mert az akár az életébe is kerülhet. Kockáztatni tehát nem érdemes.
De minek is kellene, hiszen a sziklamászás helyszínei nagyon sok lehetőséget kínálnak, a kis falaktól kezdve az alpesi és himalájai magaslatokig, a könnyebb és nehezebb utakig.
Nem mindegy mire, nem mindegy meddig
Nem mindegy azonban, hogy mire mászol, hiszen a kőomlás veszélye is más-más lehet különböző terepeken.
A sziklamászás esetében a két legveszélyesebb anyag a dolomit, mert könnyen törik, valamint a homokkő, ami pedig szemcsés, ezért másként érdemes mászni, mint például egy gránitfalat. Hazánkban azonban a mészkő a jellemző, a Mátrában pedig főként a vulkanikus andezit, aminek a keménysége a gránit és a mészkő között található.
 Tökéletes felszerelés kell |
Az sem mindegy, hogy milyen hosszú terepre megyünk. Igaz az út hossza azonban nem mindig függ össze az út nehézségével, de kihat rá… Ugyanis, általában az egy-két kötélhosszas utak (hazánkban főként ilyenek vannak) 20-50 méteres sziklákra vezetnek, amelyek magasabb társaiknál jobban felszereltek biztosítási eszközökkel. Így könnyebb róluk a lejutás is.
Ha azonban nagyobbra vágysz, menj messzebb!
A magasabb falakért a Tátrába, Alpokba kell utazni. Az itteni utak hossza már meghaladhatja a 100 métert, vagy akár a 10-15 kötélhosszt is. Úgyhogy, a mászó lehet, hogy nem végez egy nap alatt… És ezek az utak már nem annyira sportmászóknak, mintsem inkább nagyfalas, vagy alpin mászóknak ajánlottak.
Kiváló hosszú sziklautakat pedig találhatsz például Spanyországban (Mallos de Riglos), de hatalmas, függőleges falakat Franciaországban is.
Másszl bele az extrem.hu-n: Boulder és Hegymászás Dosszié
