Sziklamászás a sarkkörön túl, mert lehetetlen tényleg nem létezik

Három brit sziklamászó 20 nap alatt jutott fel a Welshman’s Peak 1400 méteres sziklafalán. A csúcs a Baffin -zigeteken található, az északi sarkkörön túl. Az utat Arctic Monkeys névre keresztelték, a nehézségét A4-re értékelik.






 

A sarki nap alatt fekszik egy sziget, amelyet elfeledett a külvilág, s nem érintett meg az ember.

A Nagy-Britanniánál kétszer nagyobb terület, ez az északi óriás csodálatos titkot rejt. A Baffin-sziget partját több mint 560 kilométeren át vad fjordok és gleccservölgyek szabdalják, amelyekben a Föld



legmagasabb és legmeredekebb sziklafalai rejtőznek” – írta a Kanada észak-keleti partvidékén lévő szigetcsoportról Stefan Glowacz, német sziklamászó legenda.
Ő volt az elsők egyike, aki bejárta. Glowacz felfedező körútja után a nagyfalas sziklamászók álmaiba bekerült Baffin csoport. A hely kimeríthetetlen, itt annyi ezer métert meghaladó egybefüggő gránitfal van, mint a Yosemite völgyben, Patagoniában, a Pamírban és a Karakoramban együttvéve. Csak egy a bökkenő – a hely messze az északi sarkkörön túl fekszik, ezért aztán még a nyári hónapokban is farkasordító hideg van.

A Sam Ford Fjord környékét viszonylag sűrűn látogatják sziklamászók, mert ezt gyalog is meg lehet közelíteni. Két éve itt mászott kőkemény utat ez előbb említett Stefan Glowacz. A szigetcsoport többi része viszont szinte feltáratlan. A sziklafalakat nehéz megközelíteni – az alpinisták hajóval, motorosszánnal vagy kutyafogattal jutnak a kívánt helyre, ez pedig elég drága. A másik bökkenő az időjárás. Mászni itt csak májusban lehet – az április még túl hideg, júniusban viszont elkezdődik a tavaszi olvadás. Ez azzal jár, hogy a fjorook fagyott felszíne felolvadnak és nem lehet közlekedni. A másik bibi, hogy sziklafalak tetején lévő hó olvadni kezd és ez eláztat mindent. Érthetően nem sokan nem járnak ide mászni, mégis a nagyfalas műfaj krónikáiba minden évben bekerül a Baffin.

Welshman’s Peak

A múlt héten három brit mászó durrantott nagyot a Baffin szigeteken – megmászták a Welshman’s Peak 1400 méteres sziklafalát. Ez a fal a Stewart völgyben fekszik, még a helyi viszonyok közt is nehezen elérhető helyen. Az akció 20 napig tartott, a végére a csapatnak szinte minden élelmiszere elfogyott és a gázfőzőik is kiürültek.

“Naponta 12 órát másztunk, kemény mesterséges mászásról van szó. A legtöbb kötélhosszban szükség volt kampózásra és késszszögekre. Naponta egy kötélhosszt haladtunk – írta beszámolójában Mike “Twid” Turner, a csapat vezéralakja. A három mászó az. un kapszula stílust választotta – a falon létesítettek egy függőágyakból álló bázist, ám ha rossz idő volt visszaereszkedtek a szikla tövébe pihenni.

Mesterséges mászás/trepnizés

Ilyenkor a mászó a biztosítópontokra hevederből készült "létrákat" akaszt, ezen állva helyezi el a következő olyan eszközt, amit az előre haladáshoz használhat. A mesterséges mászás nehézségét aszerint állapítják meg, hogy mennyire veszélyes az út. A skála ötfokozatú: az A0 a legkönnyebb és legbiztonságosabb, az A5 pedig a legdurvább. Az A0 és az A1-es fokozatokban minden kóser, mindenhová lehet éket, friendet vagy szöget rakni. Az A5-ös fokozat maga a horror, a köztesek csak az ember súlyát képesek megtartani, egy esést azonban nem. Ha valami megadja magát, akkor a mászó szépet zuhan – adott esetben 100 métert.

Arctic Monkeys -A4


Mike “Twid Turner, Mark Thomas, és Stuart McAleese

“A legnagyobb kihívást a hideg jelentette” – számoltak be útjukról a britek. “Szinte végig kesztyűben kellett mászni, mert a hőmérséklet ritkán emelkedett mínusz 20 fok fölé. Fél óráig is eltartott, ha a hóból vizet akartunk olvasztani”. Ennek köszönhetően az utolsó napokban éheztek – főzőikből kifogyott a gáz és kajából kifutottak. Szerencséjükre ez a fal tetején történt, az utolsó kétszáz méter könnyen mászható volt, a csapat idejében lejutott az “alaptáborba”. Az utat Arctic Monkeys névre keresztelték,nehézségét A4-re értékelik.

"A Stewart völgy szikafafalai legtisztábbak és legszebbek, amiket valaha láttam a világon, ez a Baffin szigetek gyöngyszeme. Csakhogy ez a terület annyira északon van és annyira elzárt, hogy mindig szörnyű hideg van. A szabad mászás itt elképzelhetetlen” – mondta Turner.

Videó egy korábbi francia expedícióról:





Comments

comments