Az amerikai milliárdos Steve Fossettre lehet számítani. Minden évre előáll egy újabb projecttel. Akkor sem adja fel, ha féltucatszor sem sikerül neki. Idén a vitorlázórepülést választotta. Persze itt is világrekordra tör, de a légkör nincs vele. Egyelőre.
 Steve Fossett  |
Határ a csillagos ég
Az idei év már minden bizonnyal nem a magassági rekordok éveként vonul be a sporttörténelem aranykönyvébe. Legalábbis ami a légi sportok magassági rekordjait illeti. Először az angoloknak nem sikerült hőlégballonnal feljutniuk az űr szélére, pár héttel később pedig az amerikai Steve Fossett magassági rekordterve volt sikertelen a Föld túloldalán.
Ha így halad a Steve Fossett, pár év múlva ő lesz a világ legismertebb kudarcot kudarcra halmozó milliárdosa. (Na, jó van neki több tucat világrekordja is, viszont ezeket több száz kísérletből hozta össze. Megteheti, futja rá.) A 58 éves chicagoi milliárdos ugyanis nem arról híres, hogy hamar feladná. Amikor azt vette a fejébe, hogy ő lesz az első, aki egyedül körberepüli a Földet egy hőlégballonnak, akkor is hatszor próbálkozott, mire 2002-ben végre sikerült neki. (Két kísérlete majdnem az életét követelte.)
 Kicsit szűk a hely a gépben Fotó: Powers Unlimited |
Erre a hónapra is jutott neki egy rontott kísérlet, megint sikerült pár százezer dollárt kidobnia az ablakon. Most épp a vitorlázórepülés magassági rekordjának megdöntése a célja, eddig azonban nem sok sikerrel, pedig már két éve próbálkozik társával, a volt NASA-s Einar Enevoldsonnal egy német gyártmányú vitorlázórepülővel. Mivel olyan magasságba próbálnak feljutni, ahol a hőmérséklet –50 fok körüli, így szkafanderben ülnek a gépbe. A rekordhoz persze kellett valami hangzatos tudományos kutatási tervet is mellékelni, hogy ne érje őket az a vágy, hogy csak egy milliárdos hóbortjáról van szó. Tehát a kutatás célja az ózonréteg tanulmányozása, a kevésbé ismert, ritkán látogatott légrétegek vizsgálata.
A rekordot az amerikai Bob Harris állította fel még 1986-ban a kaliforniai Sierra Nevada hegység felett 14.935 méter magassággal. Fossett Új-Zélandon kísérletezik, viszont hiába kalkulálták biztosra az időjárást, ezúttal is megtréfálta őket a szél.
 A sarki örvény |
A déli féltekén, az ottani tavasz idején Új-Zéland déli része felett gyorsmozgású szelek köröznek (az úgynevezett sarki örvény), olyan 11 ezer méter magasságban, és ezeket szeretné Fossett elérni. Ahhoz, hogy feljusson hozzájuk, szüksége lett volna a hegyek közötti szelek felhajtó erejére. A hegyi szelek és a sarki örvény segítségével szeretne Fossett és pilótatársa átjutni az úgynevezett tropopauzán, a troposzférát (a legalacsonyabb légköri réteget) és a sztratoszférát elválasztó rétegen, ami a legtöbbször kioltja a hegyi szeleket. Fossették úgy gondolták, hogy a déli sarki örvény egyenletesebb, így megbízhatóbb, mint az északi földtekéé, ezért telepítették a bázisukat Új-Zélandra (és persze a körülmények is jobbak ott, mint északon, Szibériában).
 A Perlan a hegyek felett Fotó: Powers Unlimited |
Úgy tűnik, idén már nem lesz szerencséjük a széllel. Fossették szeptember 20-án úgy döntöttek, idénre ennyi elég volt a kudarcból. Ők hazamennek, a gépet viszont az Omarama repülőtéren hagyják, és 2004. június és szeptember között próbálkoznak majd újra a 19 ezer méter elérésével. Idén ennek a feléig jutottak csak. Ez pedig igen messze áll Fossett céljától. A különc milliárdos ugyanis a Perlan Projecttel (Perlan izlandiul gyöngyöt jelent) azt szeretné bebizonyítani, hogy a sztratoszférában uralkodó szelek felvihetik a speciálisan kialakított vitorlázórepülőjét akár 30 500 méter magasba, az űr szélére is. (A személyszállító repülők 11 ezer méter magasság körül, a Concordok 17 ezer magasban repültek.)
