Az egyik legtermészetesebb, (főleg) nyári, sport a sziklamászás. Egy jó mászócipőre, két erős karra, és bátorságra van szükség. Egy friss világranglista szerint a spanyolok a legbátrabbak, mi pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen kritériumok alapján állítanak fel egy ilyen sorrendet? A válasz egyszerű: szubjektív kritériumok alapján.
 Mint pók a falon  |
A hálón bóklászva találtunk rá a 8a.nu című oldalra, ahol szembesültünk az ominózus világranglistával. A kételyek eloszlatása végett, eláruljuk, hogy a .nu kiterjesztés, Mikronézia egyik szigetcsoportját, az Új-Zélandhoz tartozó Niuét rejti. Utánanéztünk, és azt tapasztaltuk, hogy a helybelieknek van mire mászniuk, nem csoda, ha szívükön viselik a sportág sorsát. Vették a fáradtságot, és az elmúlt 12 hónap eredményeire alapozva rögzítettek két rangsort, egyet a sziklautak meghódítóinak, egyet pedig a boulder legjobbjainak. Mi pedig nagyon szerettük volna tudni, hogy milyen módon lehet két sziklamászó teljesítményét összehasonlítani. Ezért hívtuk segítségül a Boulder Klub egyik munkatársát, aki maga is gyakorlott sportmászó.
Legyen a neve Kecskemét
Réges-régi legenda szerint Árpád apánk az újonnan szerzett ország településeit arról nevezte el, amit éppen látott, vagy éppen eszébe jutott. Pl.: “Sok itt a kecske, sok itt a mét, legyen a neve Kecskemét.” Nagyjából így osztályozzák a Földön fellelhető sziklamászó utakat is.
-Tulajdonképpen, ahány szervezet, annyiféle minősítés létezik. Máshogy számozzák és minősítik a nehézségi fokozatokat a franciák, az angolok, az amerikaiak. Van egy standard, de az sem tekinthető teljesen objektívnek. Kezdetben, amikor ez a sport megszületett, az utakat 1-től 6-ig számozták. Az egyes volt az, amit kéz nélkül is meg lehet mászni, gyakorlatilag egy turistaút. A hatosra mondták azt, hogy ott van a hétköznapi ember teljesítőképességének a határa. Ettől felfelé már tényleg sportról beszélünk. Az utakat persze a mai napig szubjektíven minősítik, teszem azt van egy mászó, aki már teljesített egy utat, amit hivatalosan hatosra értékeltek, majd egy másikat, amiről úgy érezte, hogy nehezebb, mint a hatos, ezért ő azt mondta, hogy ez egy hetes fokozatú út. A magasabb kategóriák úgyanígy lettek minősítve. Pillanatnyilag a 12-es út számít a legnehezebbnek, ezt kb. 3-4 mászó tudja teljesíteni.
Anyag, hossz és fogás
 Fel is út, le is út |
-Hivatalosan milyen kritériumok döntenek egy útvonal nehézségéről?
-Nem sok ilyen van, de a legfontosabbak talán az út hossza, az, hogy milyen méretű és minőségű fogások vannak, valamint, hogy milyen anyagú a szikla. Nem mindegy, hogy az ember homokkövön, vagy grániton mászik. A fogások szempontjából nyilván az a legnehezebb, amit 0 fogásra minősítenek, ezeket a falakat nem is lehet saját természetes segítséggel megmászni, csak befúrt nútokkal.
-Mi a helyzet akkor, ha ugyanazt az utat többen is megmásszák, vagy azonos nehézségűre értékelt utakat teljesítenek?
-Ebben az esetben az dönt, hogy az adott utat kinek sikerült előbb megmásznia, vagy kinek sikerült kevesebb kísérletből eljutni az út végére. Érdekes lehet az is, hogy ahol másznak, ott milyen helyi szokások, szabályok vannak érvényben. Például Angliában nagyon komolyan odafigyelnek a biztonságra, és az út biztosíthatóságát is külön pontozzák.
-Melyek a legismertebb utak, amelyeknek a megmászása már komoly teljesítménynek számít?
-Nehéz és ismert utak szép számmal vannak Európában. A legismertebbek talán Verdun, Fontainebleau, Franciaországban, Szász-Svájc homokkövei, Angliában Sheffield. Ausztráliát és a tengerentúli területeket nem igazán ismerem, kivéve az Egyesült Államok beli Yosemite Nemzeti Parkot.
-Sokat hallottam már Patagóniáról, hogy kiváló sziklamászó hely.
-Hát, ez már egy kicsit más. Patagónia már inkább expedíciós mászásnak számít, azaz nem olyan, hogy odamegyek kocsival, mászok egy órát és hazamegyek. Ott már gyakran a hely megközelítése is több napot vesz igénybe. Ettől függetlenül persze vannak, olyan sziklautak, amiket hagyományos sziklamászó technikával is meg lehet mászni.
Ahol hegyek vannak, ott mászók is akadnak
 Boulder |
-Magyarországon milyen utak és milyen mászók vannak?
-A kezdetben mi, magyarok élen jártunk ebben a sportban, külföldről is jöttek Magyarországra sziklát mászni. Akkoriban a 9- -os Kentacky Home a Kis-Gerecsében az egyik legnehezebb útvonal volt Európában. Ma már nálunk is van két 10+-os út, ami már tényleg nagyon nehéznek számít. Az egyik a Kecskehegyen, a másik pedig a Strázsahegyen van. És van néhány egészen kiváló magyar mászó is, akik elboldogulnak 10+ fölött is.
-Egyébként az meglepő, hogy az általunk fellelhető lista szerint spanyol mászók a világ legjobbjai?
-Ez csöppet sem meglepő, a sportágon belül köztudott, hogy nagyon sok kiváló spanyol mászó van. Én magam ugyan nem láttam azt a listát, de gondolom, hogy az élmezőnyben rajtuk kívül csak amerikaiak, franciák, svájciak, esetleg egy-egy skandináv mászó. Egyébként jó sziklamászó bárhol lehet az emberből, mert nincs szükség hozzá óriási hegyekre. Előfordul, hogy az ember kimegy a Gerecsébe és talál egy olyan utat, amit egy évig mászik, mire elmondhatja magáról, hogy megcsinálta. Ezzel csak az a baj, hogy az emberek ezt nem igazán értékelik sportteljesítményként, pedig gyakran egy 40-50 méteres út teljesítése felér egy többezres hegy megmászásával, amitől mindenki el van ájulva.
