Sokan meglepetésként értékelték, hogy egy tini legyőzte a világsztárokat, pedig mi már egy hónapja szajkózzuk, hogy reszkess világelit, jön Morgenstern. Jelentjük, Morgi jött, látott és győzött. Vasárnap azonban a viharos széllel ő sem tudott mit kezdeni.
 Vihar előtti csend  |
A hétvégén Csehországban rendezték a síugró világkupa soron következő két futamát. Vagyis rendezték volna, de hiába a több tízezres lelkes közönség, a remek szervezés, sőt az idei szezonban eddig fehér hollónak számító havas táj, a vasárnapi futamot elfújta a szél.
A síugrás amúgy sem számít a félősök sportjának, de még a zord körülményekhez szokott síugrókat sem merték elindítani a sokszor 7 m/s-os oldalszélben. (A hátszél általában „lenyomja” a síugrókat, vagyis túl korán érnek földet, legjobb a szembeszél, arra „rá tudnak feküdni”, szinte szó szerint a szelek szárnyán, magas ívben repülnek, az oldalszél viszont felboríthatja őket, sőt egy nagyobb széllökés a leérkezési terület szélére is sodorhatja őket. Az pedig ugye senki sem szeretné, ha a 80 km/h sebességgel közeledő síugró a közönség fejére esne.)
 A lestrapált Hannawald |
Vasárnap másfél órán keresztül ment a huzavona, először későbbre tolták a versenyt, aztán egy sorozatra csökkentették, végül Walter Hofer versenyigazgató, a síugró viadalok ura és parancsolója feladta a szélmalomharcot. Vagyis a vasárnapi libereci futamot törölték a versenynaptárból.
Szombat: új futamgyőztest avattak
Pedig a szombati verseny igazán remek volt. A hétfőn véget ért Négysáncverseny után ez volt az első világkupa futam. Folytak a találgatások: kifáradt-e Janne Ahonen, a Négysáncverseny összetett győztese a nagy strapában vagy fel tud-e pörögni újra? Nyerni tud-e sorozatban másodjára a Négysáncverseny utolsó helyszínén, Bischofshofenban diadalmaskodó norvég Romören? Kipihente-e magát a versenyre a németek agyondédelgetett és agyonfoglalkoztatott kedvence, Sven Hannawald? Vagy esetleg megint újabb győztest avathatunk? Záporoztak a kérdések, nyílt a volt a verseny, ahogy idén ezt már megszokhattuk.
Akik figyelemmel kísérik a síugrást, azok az esélyesek közé felvették azt a 16 éves osztrák tehetséget is, akiről mi már egy hónapja mondogattuk, hogy oda kell rá figyelni. Annál is inkább, mivel Thomas Morgenstern – hisz róla van szó – 2002. december 21-én Liberecben sáncrekordot ugrott, 139 méterrel. Nem tévedés, ez alig egy hónapja volt. Akkor ő még a Kontinentális Kupában, a második vonalban versenyzett. Egy héttel később aztán már a Négysáncversenyen a legnagyobbak között, ahol összetettben 10. lett. Tehát vele Liberecben feltétlenül számolni kellett.
 Romören – egyedi nézésével |
Az első sorozat után a sorrend a következő volt: 1. Romören, 1. Morgenstern – holtversenyben, 3. Sven Hannawald. A rutin Hanni mellett szólt, a sáncrekord pedig „Morgi” mellett. Őket követte a szlovén Peter Zonta a 4., az osztrák Andi Widhölzl az 5., a cseh Jakub Janda a 6., Ahonen és a szlovén Primoz Peterka holtversenyben a 7. helyen. Úgy tűnt, közülük még bárki nyerhet.
Mivel azonban az egész verseny alatt erős szembeszél fújt, az ugrások is nagyra sikeredtek, 125 méter alatti eredmény már gyengének számított, pedig máskor-máshol ezzel már nyerni lehet. Nem kellett hozzá nagy jóstehetség, hogy az ugrásokat látva megjósolja az ember, a győzelemhez Liberecben két 130 körüli ugrás kellett.
A kérdés csak az volt, hogy ki lesz az, aki két nagyot tud ugrani.
 Widhölzl, Morgenstern és Janda |
A második körben ez legkevésbé Romörennek sikerült (124 m-t ugrott 2.-ra), valószínűleg őt nyomta legjobban az esélyesség terhe, így ő visszacsúszott a 7. helyre. Előtte három olyan ugró végzett, akik az idei szezonban eddig két versenyt tudtak nyerni: Ahonen a 6., Hannawald az 5., Peterka pedig a 4. helyen. A dobogó 3. és 2. foka között mindössze egy tized pont döntött. Méterre átszámolva ez kb. 5 cm. 268.2 pontot szerzett a cseh Janda, 268.3-at pedig az Widhölzl. Janda maga is alig hitte, hogy otthon dobogóra állhat. Ez utoljára 1999 februárjában sikerült cseh versenyzőnek a világkupában. És hogy ki lett a cseh verseny legjobbja? A világ második legfiatalabb világkupa futam győztese, Thomas Morgenstern.
Morgi ezzel azért csak a második legfiatalabb világkupa győztes, mert 1979-80-as szezonban, Lahtiban a kanadai Steve Collins 15 évesen és 11 hónaposan tudott nyerni. (Morgenstern 16 éves és 73 napos volt szombaton.)
Ahogy ez várható volt, a fiatal osztráknak pár versenyre szüksége volt, hogy megszokja a világkupa feszültségét. Hisz már a Négysáncversenyen is az első ugrásai rendre a mezőny legjobbjai között voltak, de akkor még a második ugrásainál megremegett a lába. Liberecben már nem, 131 m-es első ugrása után 129 m-re repült a második körben, és joggal csaphatott a levegőbe örömében. Győzelmének köszönhetően már a 15. helyen áll a világkupában, pedig az első nyolc versenyen nem is indult, tehát pontot sem szerezhetett.
A világkupa pontversenyében továbbra is őrzi vezető helyét Ahonen, Höllwarth és Widhölzl előtt. Azzal, hogy vasárnap elmaradt a verseny, talán Ahonen járt legjobban, hisz üldözői így nem tudták csökkenteni vele szembeni hátrányukat. (A világkupa pontos állását itt nézheted meg a táblázatunkban.)
És hogy hol volt Martin Höllwarth, Martin Schmitt és a lengyelek nagy kedvence, Adam Malysz?
 A kislány kedvence, Martin Schmitt el sem jött Liberecbe |
Malysz ott volt Liberecben, a hírek szerint kissé megfázva. Ez a teljesítményén is meglátszott, mindössze 16. lett, pedig a nézők nagy része lengyel zászlót lengetett a cseh versenyen. Legközelebb Zakopanéba megy az utazócirkusz, Malysz ott majd javíthat.
Höllwarth “igazoltan volt távol”, őt is ledöntötte a lábáról az influenza, otthon pihen. Martin Schmitt pedig edz, mivel a világkupában eddig nyújtott teljesítményét elég elkeserítőnek találta.
A kétszeres olimpiai bajnoknak, a svájci Simon Ammannak sem volt sok örömre oka eddig a szezonban. Liberecbe már el sem jött. Ahogy a japánok sem. Ők a hírek szerint otthon edzenek, mivel Zakopane után január végén ott rendeznek három világkupa futamot, és ott feltétlenül jól akarnak szerepelni.
 A szombati verseny első tíz helyezettje |
(A cikkben szereplő képek a skispringen.com síugró oldalról és az RTL síugró weboldaláról valók.)
