A világ legkönnyebb műholdas jeladóival kutatják a kékvércsék vándorlását a hazai madarászok. A madarak útja már a neten is követhető!
  Jeladóval követett madarak |
5 grammos műszert kaptak a vércsék
A helyszín Kardoskút, az alföldi település határában lévő facsoportban a madarászok éppen egy befogott példány hátára erősítettek műholdas jeladót.
Az amerikai gyártó a világ legkisebb, mindössze öt grammos műszerből az első 8 darabot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME) szállította le. A készülék ára meglehetősen borsos, darabja 3000 dollárba (570 ezer forint) kerül, és az adatforgalomért is fizetni kell.
A jeladó három naponta bekapcsol és tíz órán keresztül működik. Ezalatt a föld körül keringő műholdak befogják a jeleket és meghatározzák a madár pozícióját.
Interneten megnézhető a repülési útjuk
Augusztus utolsó napjaitól a projekt honlapján a jeladós madarak menüpont alatt minden érdeklődő megnézheti – merre járnak a jeladóval felszerelt vércsék. A térképről kiderül, hogy a jelölt madarak közül kettő, Csalán (Bihari-sík) és Virág (Borsodi Mezőség) már elhagyta a Kárpát-medencét. Mindketten a Fekete-tenger partján vannak.
“A legfontosabb a műszer tömege, a 130-200 grammos madarak maximum a súlyuk 3-4%-áig terjedő “hasznos terhet” képesek hordozni”- magyarázza Palatitz Péter.
A jeladó napelemmel működik, ám ez újabb problémát vet fel.
A műszert úgy kell felszerelni, hogy az érzékelőt ne takarják el a tollak, és kibírja a több mint 10 ezer kilométeres vándorlást. “Arra tippelünk, hogy a madaraink Botswanában vagy Namíbiában töltik a telet, de az is előfordulhat, hogy Zambiában, Angolában, esetleg Szudánban kötnek ki” – meséli a program egyik munkatársa, Fehérvári Péter.
Különleges madarak
A kékvércse különlegességnek számít: a ragadozómadarak között a régiónkban ez az egyetlen telepesen költő faj. A sólyomfélékre jellemzően nem rak fészket, hanem a vetési és dolmányos varjak mellé szegődik társbérlőnek. Amikor a varjak fiókái kirepülnek, a kékvércse a hátrahagyott fészkekben költ.
A BirdLife nemzetközi madárvédelmi szervezet szerint az utóbbi harminc évben drámai módon fogyatkozott az Európa és Afrika között vándorló madárfajok állománya. Az okok között szerepel a klímaváltozás, a Szahara terjeszkedése, a mezőgazdálkodási rendszerek megváltozása, valamint a vadászat.
A BirdLife becslése szerint csak Máltán évente 2 millió madarat mészárolnak le. A vadászok elsősorban a tavaszi madárvonulás idején, az Európába hazatérő vándorokat lövik, szinte válogatás nélkül. A tetemekből kis számban gasztronómiai kuriózumnak számító étkeket készítenek, a legtöbb vagy a szemetesben, vagy trófeaként végzi.
“A kék vércse természeti örökségünk része, ez pedig ugyanolyan fontos, mint a kultúránk” – foglalja össze Palatitz Péter, miért lényeges, hogy ezek az érzékeny fajok ne tűnjenek el hazánkból. Megóvásukban úgy tűnik a leghatékonyabb módszer az, ha a vonulásról is megtudnak minden részletet és a védelmet kiterjesztikEurópa más részeire és Afrikára is.
