A 2008-as szezont sokáig fogják még emlegetni a siklóernyősök. Minden hétre jutott néhány olyan nap, amikor távot lehetett repülni, a legjobbak pedig túlszárnyalták a korábban felállított rekordokat.
 Távrepülés Magyarországon  |
Aki ezt itthon megrepülte, az komoly pilótának számított. Az álomhatár szépen lassan kúszott felfelé, köszönhetően annak, hogy a pilóták tudása fejlődött, és az ernyők egyre nagyobb teljesítményre képesek.
A 200 kilométer sokáig bevehetetlen bástyának tűnt. 2007 nyarán a tatabányai Varga Norbertnek összejött: 204 kilométert repült Vértesszőlősről.
Rekordját sajnos nem hitelesíthette, ugyanis megkarcolt néhány olyan légteret, ahol a civil repülők csak bizonyos magasságig emelkedhetnek. A rekord idén dőlt meg hivatalosan, Orsy László és Rácz Balázs 217.9 illetve 223 kilométert repültek.
A 2008-as szezont sokáig fogják úgy emlegetni a pilóták, mint a legjobbak egyikét, ugyanis ebben az évben számos további rekordot is túlszárnyaltak.
Elmélet
 Siklóernyős verseny |
A pilóták folyamatosan figyelik az időjárást, vadásznak azokra a napokra, amikor repülni lehet. A távrepüléshez speciális körülmények kellenek. Merüljünk bele egy kicsit a vitorlázó – vagy siklórepülés fizikájába.
Nyilván sokan megfigyelték már nyáron azt a jelenséget, amikor a meleg aszfalt felett mintha rezegne, csillogna valami. Ilyenkor a talaj felett felhevült légpárna látszik – ez az alapja a termik képződésének.
A környezetéhez képest felhevült levegő elindul fölfelé, és egészen addig megy, amíg el nem éri az un. harmatponti hőmérsékletet. Ekkor kicsapódik belőle a nedvesség, tehát felhővé alakul. A nyári égbolton látható bárányfelhők megdobogtatják a repülősök szívét, hiszen azok alatt jó emelés található.
Persze a termikek trükkös jószágok, csak bizonyos helyeken “szeretnek” keletkezni, ezért a repülés lényegében termik-vadászat. Az ernyősök, sárkányosok és vitorlázórepülők ragadozó módjára köröznek a felszálló meleg légáramlatokban, igyekszenek minél magasabbra emelkedni.
Ha elérték a felhőt, akkor elkezdenek siklani arrafelé, ahol a következő termiket sejtik.
Versenyek és a Magyar Köztársaság Kupa
 Tracklog |
A pilóták a feladat teljesítését a műholdas navigációs eszköz, a GPS által rögzített tracklogok alapján igazolják.
Aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a feladatot, az nyeri a napot – és kapja a legtöbb pontot.
A verseny végén a megszerzett összesített pontszámok döntik el a helyezéseket. A 2000-2200 hazai pilótából mindössze 30-an járnak rendszeresen versenyekre. Az eredmények alapján állítják össze az un.siklóernyős rangsort. Emellett létezik egy másik versenyforma is, a Magyar Köztársaság Kupa.
A március 15-től október 23-ig tartó versenyen szinte mindenki részt vesz, aki távot repül.A dolog lényege az, hogy a pilóták minden egyes távrepülés után feltöltik az internetre a GPS tracklogot. Az adatokat egy háromfős versenybizottság ellenőrzi, ők megvizsgálják, hogy a pilóta szabályosan repült, vagy sem.
Magyarországon ugyanis a repülések rákfenéjét a légterek jelentik. Budapest 50 kilométeres körzetében nem lehet 2000 méter fölé emelkedni, a keleti országrészben mostanában a hadsereg miatt vannak időszakos korlátozások.
A pilóták távrepülés közben folyamatosan kitérőkre kényszerülnek a különféle légterek miatt. A másik probléma a határsáv – miközben a földön már eltörörölték a Szlovák és az osztrák határt – a levegőben ez még létezik.
Sőt, a légügyi hatóság bünteti, ha valaki átrepül.
 Tracklog – a repülés minden részlete látható |
Pontosan látható a repülések minden részlete, olyan mint egy online élménybeszámoló.
A térkép és a grafikon elárulja, a pilóta hol és milyen sebességgel emelkedett, hol találta a következő emelést.
Az idei szezon – az enyhe télnek köszönhetően február végén kezdődött, ekkor repülték az első távot.
A komoly repülésekre sem kellett sokáig várni, március 19-én Widervald Gábor Kalocsáról Hódemezővásárhelyig repült, ez volt az év első 100 km feletti távja. Ezután szinte minden héten volt néhány olyan nap, amikor az időjárás lehetővé tette a távrepülést.
A korábban már tárgyalt rekordok jó része május elején született. Nyáron gyakorik voltak a siklóernyősök számára kardinális hidegfrontok. Az erős szél kisöpri a meleget a Kárpát-medencéből, talajközeli és a magas légrétegek közt komoly hőmérsékletkülönbség alakul ki, ekkor képződnek erős termikek.
A pilóták szorgalmasan töltötték fel a repüléseket az MKK honlapjára. A leggyakoribb kategória a szabadtáv – a pilóta elstartol egy hegyről vagy csörlő segítségével a magasa emelkedik, aztán megy, amerre lát. Ha a felszállás és a leszállás között 170 kilométer a távolság, akkor ez 170 pontot ér a kupában.
A háromszögek kétszeres szorzóval számítanak. Ilyenkor a pilóta egy pontról indulva egy háromszöghöz hasonlító útvonalat jár be, majd visszatér a startolás helyszínére. Egy 60 kilométeres repülés 120 pontot ér.
Az MKK eredményét október 23-án teszik közzé.
A szabályok szerint nem az a nyeri a versenyt, aki a legtöbbet repült. A szabályok szerint a végeredmény számításakor a három legjobb repülést veszik alapul, ezek összege határozza a helyezést.
Az idei év győztese nyílt kategóriában (versenyernyő) Rácz Balázs, aki két rekordot is felállított. A sport, vagyis hobbiernyő kategóriát Lázár Gábor nyerte.
Az egri pilóta háromszögekkel tarolt.
A női mezőny legjobbja Daragó Ágnes szintén háromszögekkel tarolt.
