Két összekapcsolódó, szinte azonos fogalom, ugyanakkor mégiscsak van különbség a két városi-atlétika sport között. Összeszedtük, hogy mire kell gondolnunk, ha összehasonlítunk.
Futnak, másznak, ugranak gyakran zsúfolt, épített környezetben.
Sokszor azonos a technika, a mozdulatok, de más-más filozófia, eszme húzódik meg a hátterükben.
Kirk Ericson a livestrong.com-on összeszedte a különbségeket.
A parkour
Egy francia sportoló, David Belle és csapata az 1990-es évek Párizsában kidolgozta azt a fegyelmezett formát, amit parkour-nek neveztek.
A francia szó jelentése: „út”, amely itt egy olyan mozgásrendszert takar, amely két pont között a legrövidebb távolság megtételére törekszik.
A parkour kifejezetten városi környezetben alakult ki. Atlétái, a traceur-ök itt gyakorolják tevékenységük.
Ők is másznak falakon, akadályokon ugrálnak át, sokszor háztetőkön közlekednek. Értékelik a térbeli tudatosságot, a hatékony mozgást és a város ismeretét.
Fotó: flickr
“Parkour: az a szenzációs mozgás, amikor a lelked vezet az úton és a tested csak követi. Ha így haladsz, rátaláltál a parkour-re” – David Belle, 2013. február 8, FB.
(David Belle-nek egyébként 2014-ben érkezik meg legújabb, idén forgatott Luc Besson mozija, a B13: A bűnös negyed.)
A freerunning
A “freerunning”-ot Sebastien Foucan alkotta meg (egyébként David Belle egyik legjobb barátja), eredetileg a francia parkour angol nyelvű kifejezésére, azonban kissé más ággá fejlődött: a parkour, az akrobatika és a szertorna technikáit egyesíti. A freerunnerek díjazzák a kreativitást, az egyedi önkifejezést és az improvizációt.
Kövesd a saját utad, gyakorolj örökké, tartsd tiszeteletben a másik tréningjét, inspirálj másokat, légy pozitív, keresd a pozitív dolgokat, tiszteld a környezeted, szabadon próbáld ki magad más területeken, ne vedd túl komolyan, az út fontosabb, mint a cél, nincs rossz vagy jó, de az nagyon fontos, mit tanulsz az edzéseidből, a freerunning nem egy előkelő sportág, de azok, akik szeretik és gyakorolják, mind elismerik, használd jóra és a lehető legjobban az energiáid, hogy még jobb légy – Sébastian Foucan szabályai.
“A freerunning számomra a parkour evolúciója. Nem mondhatom többé, hogy amit csinálok, az parkour, mert szeretnék szabadon szaltózni, vagy mondjuk breaktáncot tanulni és beépíteni mindezt a parkour gyakorlataimba. Nem azt mondom, hogy capoiera-zom, vagy breakelek. Parkour és valami más. Freerunning az a név, ahogyan a saját előadásom, a saját módszeremet nevezem.
Most az szaltókkal tűzdelt parkour-ben a freerunningot vélik felfedezni, holott a parkor szaltókkal még nem freerunning. Az a plusz akció, amit hozzáteszel az előadásodhoz, az teszi azzá. A freerunning hozzáállás.” Ask Seb Episode 1 – Sébastien Foucan. YouTube (2 November 2010).
Hasonlóságok
A parkour és a freerunning közös eredetű. Sok speciális technikájú ugrás és mászásformák léteznek mind a parkour-ön, mind a freerunning-on belül. Mindkét sportban hangsúlyos a környezetre való figyelem, az ahhoz alkalmazkodás, annak felhasználása. A traceur-ök és a freerunnerek hasonló környezetben gyakorolnak, gyakran azonos szervezeten belül is. A működik hasonló környezetben. Szervezetek egy gyakran részt vesznek mind. Például a Parkour and freerunning Awards például mindkét sportág közös ünneplése.
Különbséget tenni a kettő között gyakran bonyolult, nehéz feladat.
Különbségek
Az alapvető különbség a parkour és freerunning között a filozófiában rejlik. A parkour sokkal inkább koncentrák a hatékonyságra. David Belle, a „New Yorker”, a freerunning egyik alapító atyja egy 2007-es interjúban úgy fogalmazta meg, hogy a parkour hatékonysági elve nagyon távol áll attól, hogy csak úgy „csináljunk jól kinéző dolgokat”. Ezzel szemben a freerunning jóval játékosabb, teljesítmény-orientáltabb tréning, amely az előadásra helyezi a hangsúlyt, amiben a forgások, ugrások önkifejezésre szolgálnak. Az egyéni kifejezésmód itt sokkal fontosabb, mint a szigorú szabályok, a(z ön)fegyelem.
Egy biztos, mindkettő értékkel és komoly háttérfilozófiával rendelkezik. És
“Az érték nem alku tárgya”
Sébastien Foucan
A francia parkour keresztapa október elsején megjelent kitörésében ugyanis a sport/sportágaik elüzletiesedése ellen kel fel.
A pakour-öknek és a világnak címzett üzenetét a francia honlap http://www.fedeparkour.fr tette közzé.
Ebben kifejti, elege van abból, hogy állandóan különböző versenyekre hívják, hogy az energiaital gyártók gyönyörű parkour videókkal reklámozzák kirobbanó, romlásra ítélő termékeiket.
“Barátok voltunk, és számomra ez a legfontosabb. A mozdulat, csak mozdulat – nem ez számít a végén”… A saját utunk, maga az utazás és az egyéni fejlődés volt a fontos – de ez mára eltűnt, egyre inkább a versenyről-versenyre és a világ körüli utak veszik át a helyét.
Köszöni David Belle-nek, mindazt, amit ezért a sportért tett, és mindazoknak, akik megőrizték és naggyá tették.
