Outdoor Fesztivál Szilvásváradon: sok jóból jó sokat 2.

Verőfényes napsütésre, de kora tavaszias hűvösre ébredtünk vasárnap. Reménykedtünk, és nem csalódtunk. Az Outdoor Fesztivál második napját össze sem lehetett hasonlítani. Szerencsére.


Román kori apátság Bélapátfalván

Derült égből a hideg szél. Ilyen volt a vasárnap reggel, ami tökéletesen megfelelt egy rövid, gyalogos kirándulásra a bélapátfalvai román kori apátsági templomhoz. Szállásunktól gyenge 2 km-re volt a látnivaló, ami kötelező program az arra járónak. Az erdő közepén, csendes, tiszta, háborítatlan környezetben, csodaszép templom, kívül, belül egyszerű, mégis lenyűgöző.

Azonban nincs megállás, vár bennünket a Fesztivál, irány ismét Szilvásvárad. Rá sem lehetett ismerni a tegnapi siralomvölgyre. Sütött a nap, daloltak a madarak, és sok ember mászkált önfeledten a terepen. Már kora délelőtt szépen fogyott a sör, és sorba kellett állni a kajáért.

Láthatóan csupa bátor ember érkezett a Bükk eme kies tájára, ugyanis nem volt olyan sporteszköz, ahol ne egymás sarkát taposták volna az ugrani, mászni, gurulni, robogni vágyó delikvensek.



Minimál base


Bázisugrás 50 m-ről

A délelőtt szenzációja a bázisugrók bemutatója volt. A Baseciganyz csapata közel teljes létszámban képviseltette magát, és legnagyobb csodálkozásunkra a bungee-kosár 50 m-es magasságából ugrottak. Úgy volt, hogy hőlégballonból lesz a bemutató, de a ballonista nem igazán tudta beazonosítani a bázisugrást, így nem jött létre az “üzlet”, maradt a daru. Mi úgy tudtuk, ilyen magasságból bázisugrók nem ugranak, és, mint az Kovács Gergő elmondta, ők is úgy tudták. Mégis ugrottak, és öröm volt nézni a bekötött produkciókat. Gyakorlatilag szabadesés nélkül hajtották végre a gyakorlatokat, hiszen az aktuális ugró nyitóernyőjét egy kolléga fogta, így, amint megfeszült a kb. 2-3-es zsinór, máris nyílt a főernyő. Egyedül a szél okozott gondot, ami időnként igen hetykén tudott fújni, még talaj mentén is, nemhogy 50 m-en. Egy rossz nyitásnak ilyen körülmények között könnyen rossz vége lehetett volna, nem csoda hát, ha a srácok hosszú percekig álltak fent a kosárban várva a megfelelő szélviszonyokra.



Motorizált örömök


Az eltévedt lovag
Fotó: Vincze Aliz

Eme látványosság után mi is belevettük magunkat az extrém sportokba. Persze csak módjával. Azzal kezdtük, ami a legegyszerűbbnek tűnt, és a quad-túrát gond nélkül le is tudtuk. Rövid adminisztráció (szigorúan csak jogsival!) és alkohol teszt után megkaptuk a tűzálló sapkát, amiben úgy néztünk ki, mint valami eltévedt keresztes lovag, aztán (stílszerűen) nyeregbe pattantunk. A félautomata váltóval szerelt quad kezelése nem okoz különösebb nehézséget, és még a szűk pályán is jól lehetett vele lavírozni. Elakadás esetén pályát határoló gumibólyákon egyszerűen át kell hajtani. Öt perc mennyország, aztán parkolópálya. Sebaj, van még egy tikettünk, vissza fogunk jönni!



Guruló kínpad


Begurultunk
Fotó: Vincze Aliz

Ott gurul a zorb, próbáljuk ki! A hatalmas felfújt hólyag közepében lévő kisebb hólyagba a csapat egyik fele beszíjazta magát, vele szemben pedig, alkalmi gurulótársa, Levente vette fel a félkör pozitúrát. Eddig nem is volt, semmi gond, hanem, amikor megmozdították a pribékek ezt az ördög masináját, akkor már tudtuk, hiba volt bevállalni. Kiszállni viszont csak a gurulás után lehet, úgyhogy hajrá! Aki szereti, ha megforgatják egy hatalmas automata mosógép dobjában, az tutira jól fogja magát érezni. Igaz, az nem pattan egyet, amikor elhagyja gumi csúszdát… Belülről korántsem volt olyan jó (legalábbis nekünk), mint amilyennek kívülről látszik. Azért egyszer ki lehet próbálni. Így is elég lekvárnak éreztük magunkat, hogy a bungee-t nem vállaltuk be.



Lebőgés


Ügyesen lett megvágva
Fotó: Vincze Aliz

Nézzünk valami olyat, ahol nincs veszélyben a gyomrunk. A mászófal, igen, az jó lesz. Csak nem nekünk. Gondoltuk, bevállaljuk a nehezebbet, igaz kicsik a kapaszkodók, kicsit talán csúsznak is, de utcai cipőben, farmerben, elgémberedett ujjakkal biztosan menni fog. Szóval, a lehető legkevésbé optimális állapotban csatoltuk fel a beülőt, nem is sejtve, milyen égés elé nézünk. Két méter. Ezt a magasságot sikerült elérni, a kínok kínja árán. A cipő csúszott (persze), és a legnagyobb kapaszkodó is nevetségesen kicsi volt. A kisebbekről nem is beszélve. Másfél percnyi szánalmas próbálkozás után megszégyenülve, sajgó ujjakkal szálltunk alá. Kidolgoztuk a ravasz taktikát: úgy kell megvágni a képet, hogy ne lássák, milyen alacsonyan vagyunk. A szánalomharcot kompenzálandó mentünk még öt percet a quaddal, ami azt illeti, az kicsivel jobban ment.



Kétkerék


Mutatványok kétkeréken

Nem mellékesen vasárnap nagyszabású mountainbike marathon versenyt is rendeztek. 45, 60 és 110 km-es távokon tekerhettek a bringások a Szilvásvárad körüli erdőkben és lankákon. Kora délután érkeztek meg a legrövidebb táv leggyorsabbjai, majd sorra a többiek, persze nyakig sárosan. A bicajok is híztak néhány kilót a felszedett sártól, némelyik bringást pedig, közeli hozzátartozója is csak nagy nehézségek árán tudta volna azonosítani. A célba érők jutalma frissítő, (frissítő) sör és Deuter poló volt. A több mint ezer induló igencsak megnövelte a látogatottságot.

Közben, kora délután a triálpálya mellett lehetett a szánkat tátani, hiszen a bringások úgy ugráltak a csöppet sem könnyű szekciókon, mint a szöcskék. A meghívásos versenyt végül (nem nagy meglepetésre) Szabó Őrs nyerte.


Légtornászok

Akinek kevés volt a két kerék, az választhatta a négyet is. A triál pálya mellett a Roces görkori csapata kápráztatta el a nézőket. A félcsőben szebbnél szebb trükköket mutattak be, 360 és 540 fokos forgásaikat, kézenállásaikat hangos tapssal jutalmazta a közönség.



Lassan hazafelé indultunk, közben rövid számvetést készítettünk. Bátran kijelenthető, hogy a fesztiválnak helye van a hazai extrém naptárban, hiszen sikerült, a lehetőségekhez mérten széles metszetét bemutatniuk az extrém sportoknak. A vasárnapi kellemes kora tavaszi idő kompenzálta a rendezőket és a nézőket, nem lett veszteséges a rendezvény, ez pedig erőt adhat a szervezőknek. Mint, ahogy az is, hogy hasonló események ritkán szoktak első nekifutásra ilyen jól sikerülni. Reméljük, a folytatás még ennél is jobb lesz.

Comments

comments