Ombudsmani közlemény az extrém sportok besorolásáról és azok orvosi ellátásáról

“Elmaradt a jogállamiság elveit követő tárgyilagos mérlegelés, nem készült objektív, szakmai érvekkel alátámasztható és kiszámítható besorolási rendszer, ennek következményeként pedig sérül az egyenlő bánásmód követelménye.” Mindezt a különösen veszélyesnek nyilvánított sporttevékenységek körét meghatározó jelenlegi szabályozásról állapította meg Szabó Máté ombudsman.

 

Az állampolgári jogok biztosához forduló panaszosok azt kifogásolták, hogy egészségbiztosítási szempontból "extrém sporttá" minősítették a kedvtelésüket, a barlangászást, illetve a falmászást.

A panaszosok szerint ugyanakkor a tevékenységek jogszabályi felsorolása esetleges, például más sportágaknál hiába fordul elő több orvosi ellátást igénylő baleset, azok mégsem szerepelnek különösen veszélyes, "extrém" sportok listáján.
Az egészségbiztosítási törvény alapján az Egészségbiztosítási Alap csak meghatározott, elsősorban sürgősségi ellátásokat finanszíroz, amennyiben a baleset a különösen veszélyesként meghatározott sporttevékenységek közben következett be.
Azt pedig a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza, mely sporttevékenységek minősülnek jogi értelemben "extrémnek", azaz különösen veszélyesnek.

A panasz nyomán vizsgálatot indító Szabó Máté ombudsmant az egészségügyért felelős államtitkár arról tájékoztatta, hogy csak hosszabb idő alatt, az egyes sportbalesetek ellátási költségeinek összegyűjtésével lenne lehetőség az extrém sportok besorolására a tényleges kockázat alapján.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója kifejtette: a sérültet ellátó orvos feladata annak az elbírálása, hogy az extrém sporttevékenység során bekövetkezett sérülés a sürgősségi körbe tartozik-e. Másrészt azonban – álláspontja szerint – nem várható el az orvostól annak megítélése, hogy mely sport, illetve szabadidős tevékenység minősül különösen veszélyesnek, ezért szükséges, hogy e tevékenységek körét jogszabály határozza meg.

Jelentésében a biztos sem vitatta azt, hogy indokolt a különösen veszélyes sporttevékenységek fajtáinak pontos jogszabályi meghatározása.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az "extrém sportok" körének meghatározásakor elmaradt a tárgyilagos mérlegelés, a megalapozott szakmai előkészítés és a szabályozás több alapvető fogalmi tévedést is tartalmaz

Az ombudsman megállapította, hogy sérti a jogbiztonság követelményét a különösen veszélyes, extrém sporttá minősítés objektív, szakmai érvekkel alátámasztható és kiszámítható besorolási rendszerének hiánya. A biztos felhívta a figyelmet, hogy e szabályozási hiányosság a listán szereplő sporttevékenységek folytatóit az egészségbiztosítás területén indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe hozza, ami sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

Szabó Máté felkérte a nemzeti erőforrás minisztert, hogy kezdeményezze a szabályozás mielőbbi felülvizsgálatát, a különösen veszélyes, extrém sport- és szabadidős tevékenységek objektív minősítési rendszeren, szakmai szempontokon alapuló jogszabályi felsorolásának kidolgozását.
A teljes jelentés elolvasható a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201001484.rtf oldalon.

A legfontosabb részletet mi is kiemeljük:

A Vhr. 5/B. § (1) bekezdése tételesen tartalmazza a különösen veszélyes, extrém sport és szórakoztató- szabadidős tevékenységeket, melyek az alábbiak: 
– vízisízés, 
– jet-ski, 
– vadvízi evezés, 
– hegy- és sziklamászás az V. foktól, 
– magashegyi expedíció, 
– barlangászat, 
– bázisugrás, 
– mélybe ugrás (bungee jumping), 
– falmászás, 
– roncsautó (auto-crash) sport, 
– rally, 
– hőlégballonozás, 
– félkezes és nyílttengeri vitorlázás, 
– sárkányrepülés, 
– ejtőernyőzés, 
– paplanernyőzés, 
– műrepülés. 
 
A fentiek értelmében tehát a Vhr-ben taxatív felsorolt tevékenységek következtében keletkezett sérülések miatt szükséges ellátásokra az Egészségbiztosítási Alap nem nyújt fedezetet.
Válaszában a főigazgató megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 6. §-a szerint minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosít ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
Az Eütv. meghatározza azon ellátásokat (az ún. alapcsomag), amelyeket minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen vehet igénybe, függetlenül attól, hogy biztosítottnak minősül-e. Az alapcsomagban nyújtott ellátások fedezetét biztosítottak esetében az Egészségbiztosítási Alap, míg a nem biztosított személyek esetében a központi költségvetés fedezi. Mindezek alapján az alapcsomag az életmentő beavatkozást, a mentést, valamint a járványügyi ellátásokat tartalmazza. Az életmentő beavatkozás a közvetlen életveszély megállapítására vonatkozó vizsgálatra, valamint a közvetlen életveszélyt elhárító beavatkozásra terjed ki.

Mindezek alapján pedig a sürgős szükség miatt felmerülő, életmentő beavatkozások költségeit az Egészségbiztosítási Alap extrém sport- és szórakoztató tevékenységek közben bekövetkezett balesetek esetén is finanszírozza, tehát ezeket a költségeket az extrém sportolónak utólag sem kell megtérítenie.

 

 

Comments

comments