Erőss Zsolt és Barna Dániel május 19-én feljutottak a világ tizedik legmagasabb hegycsúcsára, a Manaslura. Dr. Szabó Levente, az expedíció orvosa 7800 méterről fordult vissza, de már nem érkezett meg. A miskolci hegymászó családja hamis tanúzással vádolja az expedíció résztvevőit.
 Szimbolikus hegymászósír a Himalájában  |
Dr. Szabó Levente, az expedíció orvosa május 19-én Erőss Zsolttal és Barna Dániellel nekivágott a csúcstámadásnak.
A három hegymászó a 7300 méteres magasságban felállított négyes számú táborból indult a 8156 méter magas csúcs felé. Erőss Zsolt és Barna Dániel elérték a csúcsot, Dr. Szabó Levente 7800 méteres magasságból fordult vissza.
Az expedíció közleménye szerint leereszkedés közben, “egy meredekebb havas szakaszon Szabó Levente lába kicsúszott, és a havon szánkázni kezdett egy meredek letörés irányába”.
“Nem nyújtottak megfelelő segítséget a hegymászó társak, és nem értesítették időben a hegyi mentőket. Akár ez is okozhatta a halálát a Himalájában májusban elhunyt miskolci hegymászónak.” – állítják a férfi hozzátartozói.
A hegymászók ráadásul más tanúvallomást tettek a nepáli rendőrségen, mint a hazai hatóságok előtt. A Budapesti Nyomozó Ügyészség hamis tanúzás miatt nyomoz ellenük. A Miskolci Nyomozó Ügyészség három héttel ezelőtt rendelte el nyomozást , majd átadták az ügyet a budapestieknek.
Dr. Szabó Levente rokonai többek között azért tettek feljelentést, mert a hegymászó három társa a nepáli rendőrségnek azt mondta: a férfi eltűnt, nem tudják, hol van. Magyarországon azonban már azt vallották a hegyi hatóságnak, hogy társuk meghalt, mondta el Lichy József, a család ügyvédje a Független Hírügynökségnek kedden.
A hegymászók különböző vallomásukat azzal magyarázták, hogy Nepálban ötezer dolláros díjat kell fizetni akkor, ha bármit fennhagynak a hegyen.
A holttest eltemetése miatt kiszabható bírságot akarták megúszni, ezért mondták, hogy társuk eltűnt.
A hegymászók a család szerint nem nyújtottak megfelelő segítséget a társuknak, amikor az megcsúszott, és egy szakadék irányában eltűnt a szemük elől. Az esetről itt olvasható az expedíció beszámolója.
Társuk holttestére másnap bukkantak rá. A holttestről fényképeket készítettek, a felvételekről azonban hiányoznak a GPS koordináták, ezért nem lehet pontosan beazonosítani, hol fekszik a test. Hogy pontosan mikor értesítették végül a hegyi mentőket, és mi okozta a férfi halálát, nem tudni – közölte a család ügyvédje, Lichy József. A felvételek és a társak beszámolója szerint fejsérülése volt, de az ügyvéd azt mondja, az sem kizárt, hogy megfagyott.
Lichy József úgy tudja, a hasonló expedíciókra a hegymászóknak vinniük kell magukkal egy hivatalos személyt, aki a nepáli kormány alkalmazásába álló hivatásos hegymászó. Az expedíció alatt ez az ember pótolja a hatóságot. A magyar csapat azonban nem vitt magával ilyen hivatalos személyt, tehát társuk haláláról semmilyen hivatalos dokumentáció nincs. Mivel a hegymászót eltűntnek nyilvánították, halotti bizonyítványa sincs, és hagyatéki eljárást sem lehet lefolytatni.
——————————-
Az extrem.hu nem kíván állást foglalni az ügyben, mivel nem tiszte és feladata. Annyit mindenesetre szeretnénk megjegyezni, hogy 7-8 ezer méteres tengerszint feletti magasságban az emberi szervezet hihetetlen igénybevételnek van kitéve – ilyen körülmények között a hegymászók többsége csak magára tud odafigyelni. A Himalája pedig nem a Alpok, ahol telefonhívásra megérkezik a jól felszerelt mentőhelikopter.
A Himalájában egyáltalán nem létezik mentőszolgálat. Mentőakciót csak a hegyen tartózkodó mászók összefogásával lehet szervezni, ám ez kockázatos. Itt linkelt cikkünkben Ueli Steck svájci hegymászó beszámolója olvasható egy tragikus mentésről. A hegymászás pedig veszélyes üzem, a kicsúszás pedig a leggyakoribb baleseti tényező.
