Norvégiában sok a vadvízi folyó, ráadásul nyáron szinte egész éjjel fent a nap, bármikor lehet evezni. Télen pedig vannak a havas lejtők, lehet hókajakozni, aki pedig a melegebb vizet szereti, az az uszoda hullámmedencéjében játszhat a kajakkal. Ugye jól hangzik? A norvég viszonyokról egy ott tanuló magyar lány, Ádám Judit mesélt nekünk.
 Ádám Judit, a tudós kajakos  |
Ádám Juditra a vadvízi kajakosok hívták fel a figyelmünket. Van egy magyar lány, aki Norvégiában él, és ott extrémsportol. Mivel Judit épp hazajött, meghívtuk, látogasson el hozzánk is. A norvég viszonyokról akartuk kifaggatni, de kiderült, az itthoni vízi extrémsportokban is nagyon otthon van.
– Mi volt előbb: az extrémsportok vagy Norvégia?
– Tulajdonképpen Norvégia. A budapesti Műszaki Egyetemre jártam, ahol környezetvédelmet tanultam. Külföldön akartam doktorálni boitechnilógiából, így kerültem végül Svédországba majd Norvégiába. Jelenleg a Trondheimban a Norvég Technikai és Természettudományi Egyetemen vagyok doktorandusz. Fából szeretnénk dízelhez hasonló bio-olajat előállítani. Nem elég stabil, ezért szeretnénk katalizátorokat használni az előállítás során. Norvégiában meg nem találtunk megfelelő reaktort a különböző katalizátorok tesztelésére, de a Magyar Tudományos Akadémia ebben valószínűleg segíteni tud, ha nem is reaktorral, de azzal, hogy kideritsük, hogy működnek-e a katalizátorok.
– Érdekesen hangzik. És hogy jött a képbe a kajakozás?
 Hókajakozás, avagy a hó is víz – végülis |
– Kecskeméti vagyok, még itthon kezdtem el kajakozni, persze síkvizen. A vadvízet a Salzán próbáltam ki egy kétszemélyes kenuval. Aztán amikor Trondheimba kerültem, megnéztem milyen sportolási lehetőségek vannak az egyetemen. 50! Sportág közül lehet választani – van minden az aikidótól kezdve a vitorlázáson és a vízalatti rugby-n át a síugrásig. Engem a kajakozás vonzott, persze volt az is. Hetente van vadvízi és tengeri kajakedzés is, másfél órányira vannak egész évben evezhető folyók. A közelben van 4-5 db III-V.-ös erősségű vadvíz, de még bent a városban is van egy II-es folyó, amin remekül lehet tanulni. Mindig megy valaki, nagyon jó a társaság, így sokat evezünk. És persze nagy különbség, hogy Norvégiában nyáron szinte egész éjjel világos van, akkor megyünk evezni, amikor akarunk. Ha úgy van hozzá kedvünk, akár éjjel 11-kor. Az év nagy részében a víz jó hideg, jól jön a vastag neoprén, de meg lehet szokni.
 Mariann Saether, a norvégok legjobbja |
– Azt mondod, hogy nagyon jó a társaság. A norvégokat sokak szerint kicsit unalmas, langyos emberek…
– Dehogy! Ők a világ legviccesebb emberei. Persze kicsit lusták angolul beszélni, de ha tudsz norvégul, könnyen befogadnak. Sokat ugratják egymást, mindig élcelődnek, bírni kell a gyűrődést. Nekem szerencsém van, a pasim is kajakos, szóval tényleg csapattagnak számítok. Velünk szokott evezni például Mariann Saether, aki a legjobb norvég rodeókajakos. A májusi grazi rodeo vb-n 6. lett. Na, ő például egy nem mindennapi figura. Ő szokta például bejelenteni, hogy „most akkor átöltözök, senki se nézzen ide”. Viszont jó fej lány és nagyon jól kajakozik.
– A kajakozás mellett mást is kipróbálták, ha már mindent szinte elétek tesznek?
 A kajakosok a városi hullámmedencében bemutatóznak |
– Hogyne, a vitorlázórepülés például nagyon bejött, telente pedig síelünk, snowboardozunk, sífutunk. Ott szoktam elmenni a trondheimi síugró sáncok mellett. A világkupa futamra nem tudtam most kimenni, egy vizsgára készültem, de majd ezt is bepótolom. Idén télen amúgy nem volt nagy szerencsénk. 20 percre tőlünk van egy nagyon jó sípálya, de idén nem volt hó. Norvégia a vízi energiából él, folyókat meg persze a tavasszal elolvadó hó is táplálja, úgyhogy idén áramhiányt okozott a kevés hó. Azért találtunk megoldást: engedélyt kaptunk, hogy egy-két nap a városi uszodában tartsunk kajakedzést, még a hullámmedencét is használhattuk. Na, az volt ám a remek móka!
– Ahogy hallottam, most az itthoni vakációd alatt sem unatkoztál.
– Tényleg nem. A kitesurfözés már Norvégiában nagyon tetszett, így lementem Szabadi-sóstóra megnézni a fiúkat. Vettem is Duska Zarándtól egy paplanernyőt, sőt azon gondolkodom, hogy ernyő export-importba fogok. Norvégiában kétszer annyiba kerül egy ernyő, mint itthon. Ja, és ha már itt voltam, elmentem megnézni a Népszigeten a kajakpólósok edzését. Megengedték, hogy csatlakozzam hozzájuk. A kajakozással nem is volt gondom, a labdával már nehezebb volt.
– Melyik inkább az otthonod? Norvégia vagy Magyarország?
– Itthon is jó, itt is van sok barátom, de egy pár évig még mindenképpen szeretnék kint maradni. Norvégiában a doktoranduszok fizetést is kapnak, amiből ha nem is nagy lábon, de meg lehet élni, és jut elég időm a sportolásra is. Aztán majd meglátjuk.
