Hat vadvízi veterán elhatározta, hogy leeveznek a Níluson. Közel 7000 km-t, vízeséseken, mocsarakon, háborús övezeteken át. Sem a krokodilok, sem az emberrablók réme nem tartja vissza őket. Ha sikerrel járnak, biztos a helyük a történelemkönyvekben. A hétvégén indultak útnak a forrástól.
Közös fotó a csapattagokról az indulás napján |
Mindig van új a nap alatt
Ha az ember elég sokat foglalkozik extrémsportokkal, egyet biztosan megtanul: az emberi leleményesség végtelen. Bár már a XIX. század végén kijelentették, hogy a Földön nem maradt több fehér folt, több felfedezésre váró terület, a XXI. század kalandorai egyre-másra találnak még meghódítatlan zónákat. Ezek közül is kitűnik azonban a legújabb őrült kaland. Hat vadvizes, (három dél-afrikai, két brit és egy új-zélandi) elhatározta, hogy kerül, amibe kerül, ők bizony végigevezik a Nílust, méghozzá forrástól a torkolatig.
A vízretétel előtti pillanatok Jinjánál |
6685 km-ével a Nílus a Föld leghosszabb folyója, forrását 1868-ban találta meg a skót John H. Speke. A folyót azonban azóta sem evezte végig senki. Az utazóknak ugyanis nem csak a folyó hosszával és nehézségével kell megküzdeniük a közel 7000 km-en, hanem a régió igencsak veszélyes politikai helyzetével is.
Uganda már nem újdonság
A kis csapat 2004. január 17-én tette vízre hajóját a Viktória-tó északi partján, Jinjanál, a Nílus bölcsőjénél, Ugandában. Az ugandai részen a legnagyobb veszélyt a gyors és meredek zúgók jelentik majd, ezt a részt azonban már többen bejárták, itt még támaszkodhatnak térképekre is. Ezen a folyószakaszon két rafttal kelnek át. (A Nílus ugandai részén amatőröknek is szerveznek raftingtúrákat).
A Nílus ugandai és dél-szudáni szakasza Forrás: Világatlasz |
A raftokban nem sok értelme lenne hónapokra elegendő élelmiszer és utánpótlást magukkal vinniük, egyrészt mivel a vadvízi szakaszon a fele a folyóba esne, másrészt ez nagyon megnövelné a raftok súlyát. Így ezt később kapják majd meg a segítőktől. Útjukról természetesen film készül, egy 15 részes dokumentumfilm.
Krokodibőr cipőt?
Uganda északi részén a meredek vízesések mellett az expedíció tagjai leginkább a krokodiloktól tartanak. Fegyvert nem visznek magukkal, így jó adag szerencsére is szükségük lesz. Ez a szakasz már sokkal kevésbé felderített, mint a délebbre eső, így többször ki kell majd szállniuk, szemrevételezni az előttük álló kilométereket és eldönteni, hogy bevállalják-e vagy a parton vigyék egy ideig a raftokat. Ami persze megint csak veszélyes a part menti állatok miatt.
Szudáni választék: emberrablás, gyilkosság
A szudáni határt Nimulénál lépik át, ott, ahol a legtöbb korábbi próbálkozó visszafordult. Szudánban az első komolyabb akadályra Juba városában számítanak, a dél-szudáni lázadók központjában. A Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (SPLA) évek óta felügyeli a területet, hírhedtek a kegyetlenségükről.
A Nílus teljes hossza Forrás: Világatlasz |
Itt leginkább az expedíció egyetlen női tagja, az új-zélandi Natalie McComb képességeiben bíznak. Nat az utóbbi hónapokat azzal töltötte, hogy politikai kapcsolatokat épített ki Szudánban az egymással harcban álló csapatok között. Nagy szükségük is lesz Nat diplomáciai érzékére, ha nem akarnak emberrablás vagy gyilkosság áldozataivá válni.
Hív a mocsár, vár a láz
A lázadók mellett Szudán déli részén a legnagyobb veszélyt a 6000 négyzetkilométeres mocsár jelenti, aminek egy részén a Nílus is áthalad. A malária és más trópusi betegségek elleni küzdelemben itt segítségükre lesz az expedíció egy kiegészítő tagja, Dr. Ian Clarke, aki Szudán határán csatlakozik majd hozzájuk. Az ír származású doktor a nyolcvanas évek óta él Ugandában, és főként azért tart a csapattal, mert ez a szakaszt még nem nagyon dokumentálták. Ahogy ő fogalmaz, a hajódoktor szerepét fogja ellátni.
Gyönyörű ajándék
Ha sikeresen túljutnak Szudánon, akkor a Nílus ajándékához, Egyiptomhoz jutnak. Ebben az országban még ma is a Nílus jelenti az élet fő forrását, a part mentén él az emberek túlnyomó többsége, akiknek legnagyobb problémája a folyó szennyezettsége. Itt már nem egy vadvízzel, hanem egy kiszélesedett és lelassult folyammal kell majd megküzdeniük. Ezért itt már nem is raftokat használnak majd, és ha kell motoros segítséget is igénybe vesznek.
Optimista terveik szerint körülbelül 4-5 hónappal az indulás után jutnak majd el a célhoz, vagyis az egyiptomi Alexandria kikötőjébe. Ahogy Hendri Coetzee, az expedíció 28 éves dél-afrikai vezetője fogalmazott, nem sietnek sehova, nincs másutt dolguk. A következő fél évre nekik a Nílussal van randevújuk. Az expedíció eredeti ötletéről Nat McComb nyilatkozott. A kalandvágyó hölgy szerint a Nílus bölcsőjénél iszogattak egy túra után, amikor felmerült, hogy milyen szép is lenne egyszer végighajózni a folyót. Fél év múlva kiderül, sikerült-e nekik.
Addig is figyelemmel kísérjük útjukat, és időről-időre beszámolunk kalandjaikról.