Micsoda égés! Besült a nagy mutatvány, avagy a Wright fivérek lealázták a modern tudományt! Nagy szavak ezek, pedig csak arról van szó, hogy a mostoha időjárás megakadályozta, hogy a modern repülés 100. évfordulóján felszálljon a történelmi repülő hasonmása.
 A segítők a kifutóra tolják a hasonmás gépet  |
Nem kell ijedten az egér után kapkodni, nem fogunk lemenni bulvárba, és nem fogjuk lehülyézni a 21. század aviatikai mérnökeit, pusztán azért, mert nem jött össze nekik egy, kétség kívül, rendkívül szimpatikus kísérlet. Somolyogni azért szabad, hiszen milyen vicces, hogy az, ami két Ohio államból származó bicikli műszerésznek sikerült 1903. december 17-én, az hatalmas lebőgést eredményezett kerek 100 évvel később. Dióhéjban: fent említett napon az Észak-Carolina államban lévő Kitty Hawk mellett Orville és Wilbur Wright a történelem során először hajtott végre bizonyítottan repülést “levegőnél nehezebb szerkezettel”, ill. motorizált repülő géppel.
Fej vagy írás?
Azon a decemberi napon Orville (neki kedvezett a pénz feldobás) előbb 12, majd negyedik nekifutásra, immár Wilbur, 59 másodpercet töltött a levegőben a fából és szövetből (no meg robbanómotorból) készült repülőgéppel.
 President George Bush, és MC John Travolta |
A Wright fivérek eme tette forradalmi jelentőségű volt a tudomány, a technika és az emberiség történetében. Fölösleges is részletezni, hol tart ma az aviatika, a repülés tudománya.
Szóval, a száz évvel ezelőtti jeles eseményt kívánták rekonstruálni a centenáriumi ünnepségen. Ugyanott, ugyanakkor, ugyanolyan géppel felszállni, mint tették az az ohioi fivérek. Még azt is pénzfeldobással döntötték el, hogy ki repüljön, Terry Quiejo pilóta vagy Kevin Kochersberger mérnök, egyetemi tanár. Odacsődítették a médiát, hadd lássa ország világ, maga John Travolta volt a ceremóniamester, és végül nem repült senki. Az időjárás ugyanis magasról tett a centenáriumra.
Az elnök és az űrhajósok
 100 évvel ezelőtt sikerült |
Esett az eső, de nem fújt a szél, viszont cudar hideg volt, és ezen még George Bush elnök kedvéért sem volt hajlandó változtatni. A szerencse(?) egyébként a mérnök úrnak kedvezett, ideális körülmények között, ő emelkedhetett volna a levegőbe. Első kísérletre azonban nem sikerült elérni a felemelkedéshez szükséges sebességet, második alkalommal pedig a szél nem volt hajlandó segíteni. Számítások szerint kb. 25 km/h-s szélre lett volna ugyanis szükség a sikeres kísérlethez. “A próbákon kétszer is repültünk vele, ma azonban nem volt szerencsénk sem a hajtóművel, sem a széllel” – mondta Mr. Kochersberger.
Pedig ott volt szinte mindenki, aki számít, legalábbis az amerikai repülés történetében: Neil Armstrong és Buzz Aldrin, az első holdraszállók, Chuck Yaeger, aki először törte át a hangsebességet, ill. John Glenn, egykori űrhajós és szenátor.
A fájdalmas kudarc szerencsére nem törte meg Bush elnököt, aki így kirukkolhatott egy szívhez szóló beszéddel, kárpótolva a megjelenteket. A mostanában sikeres napokat megélő president kijelentette: “A Wright testvérek találmánya az egész világ tulajdona, de maguk a Wright testvérek csak Amerikához tartoznak. Ezen a napon egy törékeny kis repülőre, és két óriásra emlékezünk, akik felszálltak azon a gépen.”
