Megint nem mondhatjuk, hogy a magyar montisok nevétől visszhangzott Graz és környéke, de legalább azt örömmel konstatálhatjuk, hogy némelyik mezőnynek voltak magyar indulói is. Cross Country, 4 Cross, Downhill, sirámok.
 Gunn-Rita Dahle robog a cél felé  |
A hétvégén befejeződött Graz környéki Európa-bajnokságról adósak vagyunk még három versenyszám, a cross country, a four-cross és a downhill végeredményével. (A marathon és a triál eredményeket itt olvashatjátok!) Azt, sajnos ismét nem írhatjuk le, hogy nagy várakozásokkal néztünk a futamok elé, hiszen magyar esélyes még csak szóba sem kerülhet ott, ahol a világ legjobbjai nagyon komoly gyári támogatással a hátuk mögött állnak rajthoz. A hazai versenyzők támogatottságáról annyit, hogy a CC eredménylistáján Vajda Márti neve mögött a DNS rövidítés virít. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy Márti kellő mennyiségű genetikai kóddal rendelkezik, hanem azt hivatott tudatni az érdeklődőkkel, hogy nem állt rajthoz. Azt pedig mi tesszük hozzá, hogy azért nem, mert saját zsebből nem tudta finanszírozni a részvételt. Ő csak egy konkrét példa, de sajnos nem az egyetlen.
Dahle, papírforma szerint
A versenyről is szólva: a hölgyeknél a Merida norvég menője, Gunn-Rita Dahle nyert, mondhatni simán. 40 másodperccel utasította maga mögé orosz csapattársát, Irina Kalientievát, és másik 40-nel a spanyol bajnok Marga Fullanat. Az urak hasonló stílusú vetélkedését Ralf Naef (Merida) nyerte, szűk fél perccel megelőzve a francia Julien Absalont. A harmadik helyen a német Lado Fumic futott be.
A csehek nem álltak csehül
 Jönnek a csehek, Michal Prokop és Lukas Tamme |
4 Cross kategóriában egy kicsit borult a korábbiakban megszokott rend, ugyanis nem német, francia vagy osztrák győzelem született. Ebben a szakágban a fiúk között ugyanis két cseh srác verte agyon a teljes mezőnyt, név szerint Michal Prokop és Lukas Tamme. A győzteseknek van még egy közös vonásuk: mindketten az Author kerékpárgyártó cég gyári versenyzői. Nekik biztos, hogy nincs gondjuk a támogatással… A bronzérmet egyébként a brit Dale Holmes vehette át. Itt egyébként szurkolhattunk magyar bringásoknak is, végül Prajczár Péter 23., Gulyás Mihály pedig 30. lett a 40 fős mezőnyben. A lányok versenyében is született cseh érem, igaz, hogy Jana Horáková „csak” a harmadik helyet tudta megszerezni két francia hölgy mögött. Anne-Caroline Chausson nyakába került az aranyérem, míg Laetitia Le Corguille (még csak 17 éves!) ezüstérmet vehetett át. A marathon több, mint háromszáz fős mezőnyéhez viszonyítva talán meglepő, hogy itt mindössze 11-en álltak rajthoz.
DH: végre magyarok
 Röppálya |
A downhill küzdelmeket a Graz melletti St. Radegundban rendezték meg. Míg a lányoknál csak 19-en vágtak neki a pályának, addig a fiúknál egészen népes, 75 fős mezőny sorakozott fel a rajtvonalon. A gyengébbik nem bátor képviselői között nem akadt magyar induló, így be kell érnünk annyival, hogy Anne-Caroline Chausson száguldott le leggyorsabban a hegyoldalon. Második lett a svájci Marielle Saner, a harmadik legjobb időt pedig a francia Nolvenn Le Caer repesztette. A fiúknál is francia dominancia volt a lejtőn, a gallok a dobogó mindhárom fokát kisajátították. A rendkívül szoros versenyt Julien Camellini nyerte, azok után, hogy két futam alapján mindössze 61 századdal előzte meg honfitársát, Mickael Pascalt. A harmadik francia Michael Deldycke volt, 5 másodpercre a győztestől. Örömteli hír, hogy ebben a számban egy kisebb magyar különítmény is rajthoz állt. A négy magyar fiú közül Gulyás Mihály szerepelt a legjobban, 47. lett. A többiek, sajnos a hátsó régióban fejezték be a száguldást: Pósa Péter 62., Nagy Attila 66., Salda Lajos pedig 67. lett. Felettébb biztató, hogy Gulyás Misi egy percen belül volt a győzteshez képest, és még Salda Lajos sem kapott két és fél percnél többet.
Nos, körülbelül ennyi hírrel, információval tudtunk szolgálni a szomszédban zajló Európa-bajnokságról. Csak remélni tudjuk, hogy közületek többeknek is volt lehetősége, hogy a helyszínen szurkolja végig a versenyt. Ausztria talán még megfizethető ebből a szempontból, ugyanez viszont már aligha mondható el Svájcról. Így, sajnálatos módon attól is tartanunk kell, hogy a Luganóban esedékes világbajnokságon még a mostaninál is kevesebb magyar indulóról és eredményről tudunk beszámolni. Pedig rajtunk igazán nem múlna, helyünk van, szívesen írnánk a mieink nagy eredményeiről.
