Úgy néznek ki, mint egy csapat döglött, fekete hal, amint fejjel lefele az uszodában lebegnek. Ők azonban nagyon is élnek, csak épp a szabadtüdős búvárkodás statikus versenyének résztvevői. Helyszíni tudósítás a hosszú néma csendekről, ahol a nézők is visszatartják a lélegzetüket, ájulásról, ahol a doktor rohan az oxigénpalackkal. Szóval egy mozgalmas statikusról.
 Millstätter See  |
Freediving dossziénkban már sokszor írtam erről a sportról, beszéltem jó néhány világcsúcstartóval, de eddig még nem láttam szabadtüdős versenyt élőben. Egy ilyen esemény összehozása komoly összegbe és szervezőmunkába kerül, így ez azért nem olyan, mintha az ember focimeccsre akarna menni. Évente max. 10 versenyt rendeznek a világon. Mivel a 2. Heart of Europe – Carinthian Open színhelye viszonylag közel van Magyarországhoz (hat óra kocsival), három magyar induló is volt a versenyen, ráadásul Herbert Nitsch öt világrekord kísérletet jelentett be, így ott volt a helyem Millstattban.
Amint a beszámoló első részében már olvashattátok, a Millstätter-tó igazán kitűnő kulissza volt az eseményhez. Azok a szabadtüdősök, akik már tavaly is ott voltak, kiemelték, hogy mennyire jó volt a hangulat. Ezt én is csak megerősíteni tudom. A mosolygás ragadós volt, a szabadtüdősök egymást bíztatták, ha valaki önmagához képest jól teljesített, megtapsolták, vigasztalták egymást, ha kellett, és főként vigyáztak egymásra.
Beszámolónk mostani részében róluk, a 28 résztvevőről lesz szó és az ő versengésükről.
 Herbert Nitsch, a merülőgép |
A tó urai
A verseny sztárja egyértelműen az osztrák Herbert Nitsch volt. A világon csak mintegy tíz szabadtüdős képes olyan mélységekre és távolságokra, mint Herbert. Egy-egy versenyen max. 2-3 világcsúcstartót lehet fellelni, többnyire a világ különböző részein edzenek, és egymás teljesítményeiről maximum az interneten keresztül értesülnek. A sztárok maximum a vb-n gyűlnek egybe. A Carinthian Openen két jelenlegi világcsúcstartó volt. Herbert a Constant Weight uszonyos verziójában a verseny kezdete előtt egy nappal ért el világrekordot, míg Dieter Baumann a Constant Weight uszony nélküli számában volt csúcstartó. (Nem sokáig. Erről Herbert gondoskodott a verseny utolsó napján.) A huszonnyolc résztvevő között hat nő volt, köztük a címvédő horvát Melita Adanyi.
A verseny két számból állt: a Statikusból és a Constant Weightből. Várható volt, hogy Herbertnek a mélységi számban nem lesz ellenfele. A Statikusban viszont vízbe szállt néhány srác (főleg németek), akiknek egész jó eredményeik voltak. Lássuk hát, hogy mi történt a Statikusban.
A Statikus versenyeket uszodákban rendezik, és a feladat elsőre egyszerűnek tűnhet. A szabadtüdős búvároknak „mindössze” annyi a dolguk, hogy betegyék a fejüket a vízbe, és olyan hosszan tartsák ott, amíg bírják levegővel. Nem valami mozgalmas verseny, viszont komoly feladat két percnél tovább bírni odalent.
 A dán Michael Peulecke a ‘tepsin‘ |
A Statikus szám alatt az úszómedencét több részre osztják. Az egyik részében „bemelegítenek”, egy másikban a sorukra várnak, a harmadikban pedig folyik a verseny, párokban. A freedivereknek főképp azért van szükségük gyakorlásra, bemelegítésre, hogy szoktassák a tüdejüket az oxigénhiányhoz. A bemelegítés után általában odatolják őket a zsűri elé. Ilyenkor úgy néznek ki, mint a hullaházban a tepsin a hullák, ahogy a biztosítóbúvárok tologatják őket. Erre azért van szükség, mert így a testüket nem kell kiemelniük a vízből. Alacsony marad a vérnyomásuk, ami jól jön a verseny alatt.
 Christoph Kaiser oxigént kap a doktortól |
Határátlépés
A bemelegítés alatt biztosító búvárok figyelnek a versenyzőkre, hogy azonnal ki tudják emelni a vízből, ha valakinek az agya azt diktálja, hogy még bírja, de a teste már feladja és elájul a vízben. Millstattban a bemelegítés alatt egyszer kellett kiszedniük valakit a vízből. A német Christoph Kaisert kellett kiemelni a medencéből. Az orvos azonnal odarohant hozzá, de újraélesztésre nem volt szükség, a víz felett önmagától elkezdett lélegezni. Az ájulásnál (black out) az agy „takarékos üzemmódra” vált, és amikor a freedivert kiemelik a partra és érzékeli az agy, hogy már van körülötte levegő, akkor szinte automatikusan “bekapcsol”, és a búvár elkezd újra lélegezni.
Ha olyankor, amikor valakinek elfogy a levegője a víz alatt, nincs körülötte segítség, akkor sem fullad meg azonnal. A szervezet pár percre elzárja a légzőnyílásokat, és azok csak ezután nyílnak meg. Ekkor kerülhet víz a tüdőbe és következhet be a fulladás – magyarázta a helyszínen tartózkodó orvos. Christoph ettől nagyon messze állt, de fő az óvatosság, ezért is merülnek a szabadtüdősök mindig biztosítóbúvárokkal. Christoph pár perc múlva jobban lett, de természetesen a versenyen már nem indult el.
Kellemes érzés után ájulás
 Zeljko és Melita nem alszik, hanem mentálisan rákészül a versenyre |
„Élesben”, vagyis már a bírók előtt egy szabadtüdős járt hasonlóan. Ő a címvédő női bajnok, Melita Adanyi volt. Melita a szabadtüdősök között az óvatosságáról volt mindig is híres. Most is csak pár másodpercre vesztette el az eszméletét, és utána azonnal elkezdett perlekedni a biztosítóbúvárokkal, hogy miért vették ki a vízből. Természetesen azért, mert ők látták rajta, hogy már nem teljesen ura a testének. Később Melitától megtudtam, az volt a gond , hogy a víz alatt nem hallotta a biztosítóbúvár számolását. Ő négy perc 30-nál akart feljönni, és nem hallotta meg, hogy ez az idő már eltelt, hiába kiabált neki a barátja is, hogy „Melita, gyere fel, Melita, gyere fel”. 4 perc 45-kor szedték ki a vízből. Ekkora Melita, saját elmondása szerint, már kezdte nagyon jól érezni magát. Azt pedig ő is nagyon jól tudta, hogy a kellemes, relaxáló érzés, amikor a búvár a víz alatt van, sohasem jelent jót. Ez arra utal, hogy nemsokára elveszti az eszméletét, tehát utolsó erejével még meg kell próbálnia a felszínre jönni.
Melita fizikailag pár perc múlva már egész jól volt, de a black out-ja egyrészt azt jelentette, hogy gyakorlatára nem kap pontot, vagyis nem védheti meg a címét, másrészt ilyen még sohasem fordult elő vele. Ez pszichésen nagyon rossz hatással volt rá is, és barátjára, a sokszoros horvát bajnokra, Zeljko Vedrisre is. Zeljko a mélységi számban egyéni csúcskísérletet jelentett be, őt tartották a versenyen Herbert egyik legnagyobb riválisának, de mivel egész éjjel nem aludtak, így Zeljko úgy döntött, nem kockáztat, nem indul. A szabadtüdősök nagy része nem tud gépként merülni, bármilyen körülmények között, mint Herbert.
A magyarok biztosra mentek
 Jani bemutatja, milyen a tiszta tudatú nézés egy gyakorlat végén |
A három magyar induló szerencsére gond nélkül teljesítette a feladatát. Ők a kockáztatás helyett inkább úgy döntöttek, két jó gyakorlat az összetettben sokkal többet ér, mintha a statikusban többet vállalnak, mint amennyit bírnak. Mindhárman szambázás vagy ájulás nélkül teljesítették a gyakorlatukat. A legjobb magyar, Busi Jani 4 perc 50 mp-e így is csak 14 másodpercre van az 5 perc 4 mp-es magyar csúcstól.
A nőknél a legjobban az amerikai Sharanne Wheeler bírta, 4 perc 55 mp-cel. Sharanne már több mint egy éve Németországban él, így a szabályok szerint lehetősége volt arra, hogy a Heart of Europe keretein belül bonyolított Német Bajnokságon is elinduljon, amit meg is nyert.
 Minden gyakorlatot digitálisan rögzítenek |
A fiúknál négy legény akadt, aki hat perc felett teljesített. Három német és Herbert Nitsch. Herbert tőle szerénynek mondható 6 perccel nevezett, és ennyit legalább teljesítenie kellett, ha nem akart büntetőpontokat begyűjteni. Mivel Herbert a versenyre a tóról esett be, ahol két órával korábban egy nem egészen jól sikerült világrekord kísérlete volt (egy kis szamba), így a Statikusban nem akart nagyot dobni. Mielőtt rajthoz állt, sikerült elcsípnem:
– A tóban úgy két órája volt némi gondod. Hogy érzed magad?
– Fáj kicsit a fejem. Tudom, hogy ma nem én fogok nyerni, csak szépen megcsinálom a hat percemet. Van itt pár srác, akik bőven képesek hét percre is. Nekem az ma már túl sok lenne. A statikust amúgy is utálom.
 Herbert Nitsch és Tom Sietas |
– De az összetettbe beleszámít…
– Ez attól függ, hogy a mélységi számban mennyivel megyek mélyebbre, mint a többiek.
Herbert végül 6 perc 3 mp-et bírt, míg Oliver Haug hét mp-cel többet. Dominique Ventzke 6 perc 44 mp-ig maradt a víz alatt. A győzelemhez azonban még ez sem volt elég, a németek fiatal titánja, Tom Sietas 6 perc 52-nél dugta ki a fejét a vízből. Tomnak ennél több mint egy perccel jobb az egyéni csúcsa. Pontosan 8 perc 6 mp. Igen, igen, pontosan ennyi Martin Stepanek világcsúcsa is. Tom a 8 perc 6-ot azonban edzésen érte el, amikor nem voltak ott AIDA ellenőrök, így ez nem számít világcsúcsnak. Hasonló a helyzet Herbert 8 perc 27-es egyéni csúcsával. Hiába több ez 21 mp-cel a jelenlegi csúcsnál, nincs hitelesítve. Herbert ugyan erre a versenyre Statikusból is világcsúcs kísérletet jelentett be, de végül úgy döntött, az uszodában csak a minimális elvárhatót hozza, a világcsúcsokat a tóra tartogatja.
A statikus a nevét nem ok nélkül kapta. Egy idő után nagyon fárasztó, még nézni is. Viszont ha szeretnétek látni, hogyan is néz ki egy ilyen esemény, akkor itt megnézheted Tom 6 perc 52 másodperces statikusát. A videóhoz DivX Codec szükséges. Ha nincs, a divx.com-ról ingyen letöltheted. Ha Linuxot használsz, Mozillával, akkor van a legtöbb esélyed, hogy le is jöjjön. Jó próbálkozást.
 A Statikus verseny végeredménye (Az LMC a szambát, a BO a black out-ot jelenti) |
