A brazil tenger mélyén kutatnak majd kincsek után a magyar búvárok. A Voetboog, egy több mint száz éves hajó roncsaihoz igyekeznek, hogy Ming-dinasztia-korabeli kínai és japán porcelánokat hozzanak fel a felszínre.
A föld mélye mellett a folyók, a tavak, a tengerek, az óceánok mélye is rendkívül gazdag történelmi leletekben, hiszen Földünk 70%-át víz borítja, és ennek csak körülbelül 5 százlékát sikerült megismernünk – olvasható az Octopus Régészeti Kutató Egyesület honlapján.
Komoly technikával dolgoznak a régészek |
A hazai kutatóbúvárokból álló egyesület azon kevés nemzetközi csoportok közé tartozik, amely a tengerek, óceánok mélyére süllyedt történelmünk egyes darabjainak felkutatását és feltárását tűzte ki célul. Kutattak már a Jóreménység fokánál ugyanúgy, mint Szegednél, ahol éppen három dereglye roncsait keresték.
19 milliárd forintos rakomány
A hazai régészbúvárok most azonban brazil vizekre eveztek, hogy a világon egyedüli “külföldiként” kísérleljék meg több több mint száz éves hajóroncs felkutatását. Az Octopus Régészeti Kutató Egyesület csapatának egy része már el is repült Brazíliába.
A magyar búvárrégészek kutatási területén (Pernambuconál) 150-200 kincsekkel megrakott hajó süllyedt el az 1800-as években. Mint például a Holland Kelet-India Társaság hajója, a Voetboog, ami a Ming-dinasztia-korabeli kínai és japán porcelánokat szállított, valamint holland aranyérméket.
A hajó rakományának becsült értéke 19 milliárd Ft-nak megfelelő amerikai dollár. Ami azonban nem azt jelenti, hogy a roncskutatók ennyi pénzzel gazdagodnának, ha sikerrel zárul víz alatti expedíciójuk: a leletek nagyrésze a brazil államot illeti, bár azért a kutatók is részesülnek belőle.
A Bato nevű holland hajó feltárását végzik az Octopus kutatói |
Haramiák is leselkedhetnek
Azonban nem csak a Voetboog roncsaira találhatnak rá, hanem Brazília leghíresebb roncsára, a Santa Rosa-ra is, amit a világ minden kincsvadásza keres, mert azt annak idején arannyal rakták meg. Az 1726-ban felrobbant bárka rakományának értékét ma több mint 700 millió dollárra (130 milliárd Ft) becsülik.
Ezek az összegek azt jelentik: minden bizonnyal a kalózok is “kivetnék hálójukat” a roncsokra. Vagyis a víz alatti régészet nemcsak, hogy komplikált, költséges, de még veszélyes is.
A kutatóknak így a kalózok támadásától is tartaniuk kell, ezért a magyar expedíció tagjai folyamatos rádiókapcsolatban lesznek a brazil haditengerészettel.
Fotók: Octopus Hungary
Merülj bele az extrem.hu-n: Búvárkodás Dosszié