Megérkezett Budapestre Molnár Péter parasportoló, aki – a tervek szerint – alig másfél hónap alatt végigfut a Duna folyó mentén. Romániából Németországba.
Jöhet árvíz, jöhet vész, Molnár Péter felsővégtag-hiányos ultrafutó továbbra is úton.
A képen a megáradt Dunából vett vízmintát mutatja fel, Budapesten 2013. június 10-én:
A magyar futó a romániai Tulceából indult május 19-én, és célja, hogy futva eljusson a Duna németországi forrásvidékéig, Donaueschingenig. A hét országot érintő, június 29-éig tartó “Európai Kék Szalag Futással” a 34 éves parasportoló a magyar EU-elnökség idején elfogadott Duna-stratégia cselekvéstervére akarja felhívni a figyelmet.
Molnár Péter paratriatlon Európa-bajnok már négyszer teljesítette az Ironmant, 27-szer a maratont, nyolcszor a 24 órás futást, egyszer pedig a 6 napos futást – utóbbin 621 kilométert tett meg.
Molnár Péter az első olyan fogyatékossággal élő futó, aki sikeresen teljesítette a Spartathlon elnevezésű ultramaratoni futóverseny 245,3 kilométeres távját.
(Minden olyan futóverseny, amely a hagyományos 42,195 km-es távnál hosszabb, ultramaratonnak számít).
Születési rendellenessége, könyök alatt véget érő bal karja nem akadálya aktív sportszeretetének: úszik, fut, kerékpározik, barlangászik. Egy darabig kajakozott is, majd a teljesítménytúrák, Balaton-átúszások után érkezett meg aktuális szerelméhez, a futáshoz.
A számítástechnika és az erdészet is érdekli.
A Közelkép Hírügynökség cikke szerint már évek óta tervezi ezt a Duna-menti futást.
2001-től indul az Ironman hosszútávú országos bajnokságain, eleinte váltóban, majd egyéniben is sikeresen teljesítve a versenyt.
2002-ben a triatlon EB mozgássérült versenyzői között bajnoki címet szerzett.
A hosszútávfutás ötlete Sipos István, szegedi hosszútávfutó hatására merült fel benne, aki 2000-ben felálította a leghosszabb pihenőnap nélküli futás világcsúcsát (264 napon át tartó országfutása során, 20204 kilométert megtéve ellátogatott hazánk valamennyi önálló településére, ily módon kívánta ugyanis megünnepelni Magyarország államiságának ezredik évfordulóját).
A 2006-os Spartathlonra öt éven keresztül tartó felkészülést követően vállalkozott – a heti tizenkét edzés sem volt ritka számára.
A kemény felkészülési időszaknak azonban végül meglett az eredménye: a 245,3 kilométeres távot 34:25:36-os időeredménnyel teljesítette, mindeddig az egyetlen fogyatékossággal élő futóként. (2000-ben egy vak résztvevője is volt a megmérettetésnek, ő azonban végül nem ért célba, az őt kísérő futó ugyanis nem tudta teljesíteni a távot, így mindketten feladni kényszerültek a versenyt).
Fotók: Marjai János
