Azt ma már nem lehet állítani, hogy kutyába sem veszik a magyar kutyafogatosokat. Merthogy a november 30-án kezdődő kutyafogathajtó vb-t magyar kezdeményezésre rendezik meg – 15 magyar résztvevővel. Plusz az emberek.
 A sportág szépsége a pályán…  |
Egész különleges világ az igazi kutyaszánosoké. Történt egyszer például, hogy egy nagyobb versenyen, amelyet Donovaliban rendeztek, két lánctalpas mentőjármű vigyázott a versenyzőkre. Az egyikre három deszkát szereltek, ezt egyszerűen letakarták egy pléddel, és volt két pánt, amivel le lehetett kötni a sérült emberversenyzőt, hogy le ne essen szállítás közben. Aztán volt egy másik, amelyre egy remek ketrecet rögzítettek, az alját alaposan megtömték szalmával, és még arra is terítettek egy puha plédet a sérült kutya számára. Merthogy a kutya ugyan szívesen megy a pályára, de nem önként…
Éppen ezért a kutyára nagyon vigyáz mindenki. Nagyon szigorúan ellenőrzik azt, hogy a tartója milyen körülményeket biztosít a számára, milyen az étkezése, milyen a szállása, a higiénéje, és még azt is meghatározták a nemzetközi kutyafogathajtó szövetség (IFSS), illetékesei, hogy csak párnázott hámot szabad a kutyákra kötni, amely nem sérti a bőrét.
A kutyafogatosokról persze a legtöbbünknek a hómezőkön, hófúvásban kutyagoló Jack London-hősök jutnak eszébe. Ilyenek ma is vannak, sőt a fogatosoknál ők vannak többségben. Csak Norvégiában 2000-nél is több versenyző hajt kutyát, de a többi havas ország sem sokkal marad el emögött. Ők azok, akik minden évben százával sereglenek Alaszkába, ahol a hagyományos 1050 mérföldes versenyen villogtatják a fogatukat, a szebbnél szebb kutyáikat, a zömmel karbonszálas, szuperkönnyű szánkóikat.
 Köffer Lajos a cél felé tart |
No, itt magyar még nem járt. Nálunk ugyanis egészen más fogalmak jellemzik ezt a sportágat. Itt van például a hóhiány, aztán a pénzhiány és a viszonylagos háttérbeszorultság. Ezért nálunk csak ritkán húznak a kutyák szánt, többnyire kocsi elé állítják őket, ami hasonlít ugyan a szánhoz, mégis más. Ez a szerkezet egyébként jól ismert a havas országokban is, ott edzésekre használják azokban a hetekben, amikor éppen nincs hó. A pénzhiányra is van megoldás(?): például olcsó, régi, nehéz fakocsikat húznak a kutyák, és rendre olyan versenyen vesznek részt a sportolóink, amelyeket hozzánk közel rendeznek, így nem kerül sokba az utazás. Így viszont a régiónkból csak nagy ritkán jut ki az összesen kilencven versenyzőt tömörítő magyar szánhúzás.
Másik alternatíva: egy másik szakágban, a canicrossban indulnak a sportolóink. Ebben a versenyben egy kutya mellett fut egy ember, a kutya hámját pedig jó két méter hosszú, rugalmas kötéllel összekötik az ember derekán lévő övvel. Ide nem pénz, csak jó kondíció, valamint komoly összeszokottság szükséges, hiszen akkor tud gyorsan futni a páros, ha a kutya éppen akkor húzza meg az embert, amikor az a lépés közben a levegőben van.
 Az Eb-győztes a vb-n is esélyes |
Amiben viszont már világszinten állunk, az a fegyelem. A magyar szövetség nemrég például végérvényesen eltiltott a versenyzéstől egy versenyzőt. Történt, hogy két kutyája kisebb szóváltásba keveredett, ami után egyikük átharapta a másik gégéjét. Nem sokkal később a szövetség a Rex-alapítvánnyal együtt megvizsgálta a versenyző tartási körülményeit, és kiderült: a sérült kutya nem kapott megfelelő kezelést, majdnem elpusztult, s az egyéb körülmények sem voltak megfelelőek.
A november 29-én kezdődő Ravennai vb-n szerencsére ott lesz majd egy magyar csapat is. Hogy aztán a részvétel milyen eredményt hoz majd, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre a legutóbbi Eb-n nagyszerűen szerepeltek a csapattagjaink: canicrossban két 2. és egy 3. helyet szereztek, de ebben a szakágban tavaly Európa-bajnokunk volt – a korábbi sokszoros magyar bajnok atléta, Babinyecz József lett első, és a vb-n is eséllyel indul (a többi indulónk: Józsa Balázs Eb-bronzérmes, valamint Hárs Dénes canicross, Hering Tamás, Köffer Lajos és Hornyák Gábor fogat, a küldöttséget dr. Verla József, a szövetség elnöke vezeti). Ugyanakkor a legnagyobb eredményt már most sikerült bezsebelni: a nemzetközi szövetség ugyanis a magyar kezdeményezésre létrejött kelet-európai kutyafogatos tömörülés javaslatát elfogadva rendezi meg a ravennai vb-t.
Eddig ugyanis nem volt túl nagy az összhang a különböző irányzatok között, így a szánkósok és a kocsisok között, valamint a fajtatiszta és a nem egészen ilyen kutyákat edzők között is nagy volt a harc. Ám köszönhetően a már említett konferenciának, amelyet Monoron rendeztek, és amely részt vett egy igazi nagykutya, a nemzetközi szövetség elnöke, Tim Wild is, a mostani világbajnokság összebékíti a feleket.
 Ember és kutya: két test, egy lélegzet |
Ezzel elhárulhat egy újabb akadály is, ami eddig meggátolta a kutyaszánosok olimpiai jelentkezését. Ahhoz ugyanis, hogy egy sportág helyet kapjon az olimpiai versenyek között, egy évben három olyan versenyt kell rendeznie, amelyen három kontinens, és legalább nyolc nemzet képviselteti magát. Eddig ez nem volt meg, ám a nevezések száma azt mutatja, hogy ezúttal lesz majd mód a jelentkezésre. (A kutyafogatosok legutóbb az 1923-as téli olimpián vehettek részt.) Nagy kérdés persze, hogy amennyiben a kutyaszán visszekerülne az olimpia programjába, a versenyt magyarokkal, vagy magyarok nélkül rendeznék…
A ravennai vb-ről, a magyarok eredményeiről részletesen olvashattok majd itt, az extrem.hu-n.
