Jól kezdődött a Duisburgban zajló Világjátékok a magyar csapat számára. Magyar himnusszal. Az aranyéremről Asztalos István ejtőernyős gondoskodott, aki bebizonyította, ezer méter zuhanás után is képes átmenni a tű fokán.
 Az aranyifjú Forrás: vilagjatekok.hu  |
Az nem újdonság, hogy a magyarok jók az ejtőernyőzésben. A célbaugrás különösen jól megy a katonaként szolgálatot és ugrásokat teljesítő magyaroknak. Európa- és világbajnokságokon már sokszor bizonyítottak, és most a Világjátékokon sem volt ez másképp!
A világjátékok történetében a mieink eddig is mindig kiharcolták az indulás jogát, de pénzhiány miatt egyszer sem indulhattak. Ezúttal azonban az Európa-bajnok Asztalos Istvánnak megadatott a lehetőség, hogy ott lehessen Duisburgban, és ő élt is vele!
A július 17-én, a Töpper-tónál rendezett célbaugró döntőben, ahol a világbajnokság tíz legjobbja indulhatott, a nézők az összes körmüket lerágták izgalmukban, mire kihirdették a győztest.
 Asztalos elégedetten csomagolhatott |
Történt ugyanis, hogy Asztalos István, a Szolnoki Honvéd Ejtőernyős SE versenyzője öt hibátlan ugrás után a hatos sorozat utolsó ugrásánál két centimétert tévedett, a bal sarkán elhelyezett kis pöcök ennyivel tévesztette el az ezer méter ugrás után a három centiméteres célkorong közepét. Mivel a németek kiválósága, Stefan Wiesner sem hibázott az első öt kísérleténél, így ha kettőnél kevesebb cm-re ér földet a célkorong közepétől, ő a Világjátékok győztese. Nem így történt, Wiesner lekopírozta Asztalos produkcióját, ő is 2 cm-nél landolt, így következhetett a „szétugrás”. Vagyis a két élen állónak addig kellett ugrania, amíg ki nem derült, hogy kettejük közül ki a jobb.
A 41 éves szolnoki katona kezdett és nem hibázott. A pöcök pontosan ott érte el a célt, ahol kellett. Wiesner sem hibázott, következett az újabb ugrás, amelynél Asztalos ismét tökéletesen koncentrált. Újra a németen múlt, lesz-e folytatás. Ő kevésbé bírta idegekkel, a hosszas küzdelem után egy centiméterrel tette le kijjebb a lábát, mint ami a tökéletességhez kellett.
Vagyis nyolc ejtőernyős ugrás után mindössze egy centiméteren múlott az aranyérem sorsa – szerencsére a magyar versenyző örülhetett!! Így nyolc év után ismét van már aranyérem a magyar küldöttség kollekciójában. (Eddig az uszonyos úszók voltak az aranyfelelősök, legutóbb 1997-ben, Lahtiból „szállítottak”.)
Érdekesség, hogy a bronzérem sorsáról is szétugrás döntött. A dobogóra végül a török Savas Kogyigit állhatott fel és a francia Philippe Valais-nek jutott a 4. hely.
