Van egy kiváló sportág, amelyről Magyarországon keveset tudunk, talán leginkább annyit, hogy két ember hihetetlen gyorsan sepreget egy jégen csúszó kő előtt. Ám a curling-ben olyan izgalmas események történnek, mint például a broomstacking, ami a söprűhalmozással egybekötött szocializálódást jelenti a játék végén a csapatok között… Király.
A curling a magyarországi megbecsülés hiánya ellenére is képes felmutatni magyaros múltat. Ugyanis 1994-ben a magyar válogatott részt vett az akkori Európa-bajnokságon, és a B-csoportban (vagyis a második vonalban) negyedik lett. Ez abban az értelemben bődületesen nagy eredménye a magyar curlingsportnak, hogy azidőtájt lényegében nem volt sokkal több hódolója a curling-nek Magyarországon, mint amennyi egy csapathoz mindenképpen szükségesek. Vagyis négy plusz egy fő.
 Így indul a kő  |
A 2003-as Eb előtt valamelyest javult a helyzet. Mára ugyanis összejött két lánycsapat és három fiú – igaz, a lányok zömmel a fiúk feleségei-kedvesei, akik a párjuk edzésén, amúgy unaloműzés gyanánt léptek jégre. Így aztán még soha nem látott népes mezőny indul majd a február 15-én és 16-án Kitzbühelben rendezendő Magyar Bajnokságon. A tét is óriási lesz. A legjobb csapat indulhat az olaszországi Európa-bajnokságon.
A curling persze igen sok országban nagyon népszerű. Kanada számít a curling legnagyobb tömegbázisának, milliók lökik a követ a jégen, és már egészen kicsi gyerekek is hódolnak ennek a roppant szimpatikus sportnak. A világ élmezőnyében a kanadaiak mellett ott vannak a svédek, a norvégok, a dánok, az angolok, a skótok, a németek és a csehek.
Drága kő
Hangulatában igen hasonlatos a bowlinggal – ez lehet a magyarországi elterjesztésének kulcsa. Ugyanis olyan sörözőben, étteremben, pubban, ahol van bowlingpálya, könnyen megálmodható a curling is, hiszen a vidám társaságok roppant jól elszórakozhatnak a jégen csúszó kövek lökdösésével. Igaz, egy meccs sokkal tovább tart, mint a bowlingban, és a pályafenntartás sem azonos kategória. Ráadásul a 19,1 kilogrammos gránit kő ára 40 és 100 ezer között, a spéci cipőé 20 ezer körül, a seprűé pedig pár ezertől felfelé mozog.
 Egyenként majdnem húsz kilósak |
Jég desztillált vízből
A kövek útja a jégpálya (hossza 45,5 méter, szélessége 4,75 méter) sűrű söprésével bizonyos határokon belül befolyásolható. A négy csapattag ellenfelével váltakozva löki a követ, minden játékosnak két dobása van. Így egy játékrész végére 16 kő sokasodik a pálya végén, persze nem feltétlenül a házban.
A játék színhelye egy keskeny, hosszú jégpálya, két végén egy-egy céltábla jellegű rajzolattal, és sima jéggel. Mármint tükörsimával, ami desztillált vízből készül, aminek megvan az az előnye, hogy egy porszem sem áll a kő útjába. Ez olyan sokat számít, hogy “sima” hokipályán versenyszinten nem is érdemes gyakorolni… Elég egy hajszál, és a kő centiméterekkel eltérhet céltól.
Vegytiszta jégen a pörgés is folyamatos, vagyis sokkal inkább kiszámítható és irányítható. A jég hőmérséklete -4 fok, vastagsága 1,5-2 cm. A csarnok légterének is megadott, állandó szinten tartott hőmérséklete van: közvetlenül a jég fölött fagypont körüli, mellmagasságban (150 cm) maximum 6 °C-os az “idő”.
A győztes az, aki a menetekben több pontot szerez – ez úgy lehetséges, hogy az ő köve áll meg közelebb a célkör közepéhez, s nem az ellenfélé.
 Izgalmi állapotban a csapat |
A nyelvezet kapcsán is vannak különlegességek. Mint azt az egyetlen Magyarországon fellelhető curling infóbázisból bárki megtudhatja, a gripper, a narrow, a raise vagy a frosty ice kifejezés bizony rendelkezik magyar megfelelővel.
A www.curling.hu oldal egyébként legalább olyan vadregényes eredetű, mint maga a sportág. A megálmodója, életre hívója, fenntartója egy fiatal lány, Lelovics Melinda, aki immár egy éve élete legfontosabb feladatának érzi, hogy minél több információt tegyen fel az oldalára a curling kapcsán. Ma gyakorlatilag minden megtudható az oldalról, ami a curling esetében fontos – mindezt pedig úgy, hogy Lelovics Melinda még életében egyetlen curlingversenyen nem vett részt személyesen.
– Az oldal már működött, de én akkor még csak hírből hallottam arról, hogy itthon is vannak curlingezők. – mesélte Lelovics Melinda. – Egyszer azonban üzenetet kaptam az oldalon az egyik fiútól, aki próbált keresni valamilyen forrást a neten, és, mint később elmesélte, nagyon meglepődött, hogy a kereső egy magyar oldalt is kiadott. Így kerültem kapcsolatba a mostani sportolókkal. Aztán egyre többször mentem velük edzeni Dunaújvárosba, s végül néhány feleséggel mi is csináltunk egy csapatot, velük indulunk a bajnokságban. Hosszú ideig csak a tévéből ismertem ezt a sportot, de ma, hogy már játszom is, még inkább a szívemhez nőtt.
Tanulmányúton Kanadában
 A fotó Kanadában készült a magyar csapatról |
Eleinte a fővárosban próbálkoztak, de amikor meghallották, hogy az általuk kiszemelt jeget csak százötvenezer forint ellenében használhatnák (nem egy szezonról, egy edzésről volt szó), más megoldást kerestek, és találtak Dunaújvárosban, ahol hatezer forintért kapják a jegyet. Jó, a pálya nem éppen szabványos, Magyarországon nincs is olyan, de van jég, csúszik is, és a jéghokipálya egyik büntetőköre éppen megfelel célnak.
S hogy mindenképpen fejlődni szeretnének, arra bizonyíték: önerőből még egy kanadai edzőtáborozásra is előteremtették a pénzt, ahol szabványos pályán, profi edzővel gyakorolhattak.
 A magyar curlingsport jövője kissé homályos |
S hogy a sportágnál maradjuk: ez igen nagy lökést adhatna a magyar curlingsportnak.
