Egy labda belekerülhet 3000 forintba, de egy nem elég semmire a golfban, itt kosárszámra mérik, úgyhogy nagyon kell vigyázni arra, hogy ki hova üt – persze, a lyukak környékén Magyarországon sem a pórnép tüsténkedik.
 A hölgyek sem idegenkednek a golftól  |
Egy labda ára 1500 és 3000 forint között van, de egy edzésen, egy átlag 60 hektáros területen, amelyen 18 lyuk van, s persze mindbe bele kell ütögetni a labdát, ugyan mire elég egy labda (persze, versenyen meg sok a kettő is)… Egy ütő úgy 20 ezernél kezdődik, és persze fölfele nincs határ – no, de ki látott már golfozót egy ütővel bóklászni a pályán.
Egy ütőtartó táska minimum 15 ezer forintba, egy spéci “szöges” cipő 30 ezerbe kerül, és kell még kesztyű, sapka, elegáns golfruha is.
Arról nem is beszélve, hogy csak úgy nem lehet felmenni a pályára, ahhoz tagsági igazolványra van szükség, amiért a belépéskor úgy 7-800 ezer forintot, majd évenként 150-200 ezer forintot kell fizetni.
Van olcsó megoldás
Jó, persze sokkal egyszerűbben is el lehet kezdeni a golfozást – és ebben segítenek a magyarországi golfklubok és a szövetség vezetői is. Így mód van arra, hogy ha valaki kedvet érez a sportág iránt, akkor különösebben megterhelő befektetés nélkül kipróbálja magát.
 Sietni nem szabad – az az élmény halála |
Igaz, a 11 klub, valamint a 7 pálya nem jelent éppen bőséges alternatívát, meg aztán a pályabérlet is belekerül 8-10 ezer forintba óránként, de arra tökéletesen alkalmas, hogy eldöntsük: kell-e ez nekünk, vagy nem. És mennyit ér ez nekünk.
Egy nagy ugrás
Valahogy így kezdte Szalma László egykori Európa-bajnok távolugró is. Ma ő a golfszövetség szakmai alelnöke, magyar golfbajnok a B-osztályban, jelenleg 18. a magyar topliga résztvevőinek ranglistáján.
– Tíz évvel ezelőtt még javában atletizáltam, akkor szerettem bele a golfba – mesélte Szalma László. – Az egyik edzésemre egy Amerikában élő barátom elhozta a golfütőjét meg pár labdát, és amíg én futottam, ugrottam, ő ütögetni kezdte a labdát.
 Avatott mozdulat Szalma Lászlótól |
De megtetszett. A barátommal egy ideig még ott ütögettünk a TF-pályáján, aztán egy külföldi utam során vettem ütőket, egy év múlva Kisorosziban versenyen indultam, aztán válogatott lettem, ma pedig alelnök vagyok. Szeretem ezt a sportot, mert kortalan, és mert elegáns, ugyanakkor megvannak a kötelező etikett-szabályok. Ráadásul amikor abbahagytam az atletizálást, kellett valami, ami a húsz év alatt megszokott versenyhelyzetet, a győzni akarást életben tartotta bennem. Megtaláltam.
Szalma László később tovább fertőzte az atlétatársadalmat, ma már van egy hatfős golfcsapat, amelynek tagjai kivétel nélkül az atlétikai pályáról igazoltak át a golfba. Ugyan ők még nem érik el a magyar golfelit nívóját, de nagyon igyekeznek…
Ötvenmillió golfőrült
 A világ legnagyobbja: Tiger Woods |
– Ma talán hatszáz igazolt golfozó van Magyarországon, és mellettük vagy ezer olyan, aki nem versenyszerűen sportol – mondta Szlávy Tibor, a szövetség főtitkára. – Csehországban például ugyanakkor harmincezernél is többen golfoznak, s a világon összesen legalább ötvenmillió a golfozók száma, igaz, csak két százalékuk számít profi sportolónak. A sportág itthon hét remek pályával rendelkezik, de vannak olyan pályáink is, amelyeken csak edzeni lehet. Ma már van módunk arra, hogy kiváló körülmények között képezzünk golfedzőket, igaz, arra egyelőre nincs jogosultságunk, hogy a világ más klubjaiban is elismert diplomát adjunk, ahhoz magasabb golfkultúrára lenne szükség. Ilyen edzőképzés egyébként Európában csak Angliában, Németországban, Spanyolországban és Svédországban működik.
Ami viszont ennél is fontosabb: Magyarországon minden évben megközelítőleg 50 százalékkal nő a fiatal golfozók száma. Innen csak egy egyszerű számítás, hogy tíz év múlva nálunk több mint 90 ezer golfozó lesz…
