Lovasszánnal száguldoznak Bükkszentkereszten

Kicsiny falu, tele bomba ötletekkel. Íme, egy alapeset: van ló, ami nyáron szánt, van szán, ami nyáron áll, van hó, ami nyáron no… Van némi ráérő idő, van jókedv, s van jó bor is tán. Ilyen a bükkszentkereszti lovasszán-verseny.


A rajtsorrend

A ló húzza a szánt a havon. Még ma is vannak olyanok a Miskolc és Répáshuta között félúton található, közel 1500 lelkes településen, akik télen, ha hó van, lovasszánnal közlekednek.



Vagyis a verseny ötletét az élet adta, de kellett hozzá Halász Rezső, a település polgármestere, aki a versenyt életre hívta.



A ló nyáron szánt, télen szánt húz



– Eleinte az volt a tervünk, hogy önmagunknak, a falunak szervezzük meg a versenyt – mesélte a polgármester. – Itt ugyanis akad még olyan ember, aki a lovakkal dolgozik, az ő segítségükkel keresi meg a betevőt, és vannak szánok is. De már az első alkalommal többen érkeztek a szomszédos falvakból, és nem csak hajtók, hanem nézők is.


Egyedül

Az első évben hat szánkó állt rajthoz, hat fogat indult. A verseny maga nagyon hasonlít a fogatversenyekhez, vagyis egy akadálypályát kell teljesíteni az indulóknak minél rövidebb idő alatt, és minél kevesebb hibával.



Betört a profizmus



Aztán a második évre igen nagyot változott a helyzet. A szervezők megnyerték a megyei lovas szövetséget, s a testület már a szánkók sajátosságait is kihasználó pályát építettek.



– A szövetség számára fontos volt, hogy az egyébként számukra holt idénynek számító hónapokban is legyen valami esemény a lovasok számára – így Halász Rezső. – Ezért szívesen segítettek és segítenek most is nekünk. Az ő szakértelmükkel azonban lényegesen profibb lett a versenyünk, amit az is jelez, hogy egyre több profi hajtó áll rajthoz. Így azonban a mi, jórészt amatőr fogatosaink a nagy küzdelemben hátrább szorultak. Tavaly egy hajdúhadházi fogatos nyert, az idén pedig egy mikepércsi. Ez persze semmit nem von le a bükkszentkeresztiek boldogságából, az emberek nagyon szeretik ezt a versenyt.


Az igazi profizmus

Sógor, koma a pálya szélén



A szeretet egyik jele: legalább hatszázan álltak a pálya körül, és szurkoltak a Jóskának, a Ferinek vagy éppen a Miskának. Hogy a lovak is szeretik-e, amit csinálnak, azt nem tudni, minden esetre a verseny sajátosságai közé tartozik, hogy nem versenylovak száguldoznak a pályán, hanem rendes, dolgos igáslovak. Ám a futamon ők is megtáltosodnak, és gyí, ahogy a csövön kifér… Az idén hat kettesfogat és két szóló állt rajthoz, és már most kőbe vésett a negyedik verseny december 28-ai időpontja.



De hogy az itteni emberek, élükön a polgármesterrel, kellően fogékonyak az extrém gondolkodásra, arra bizonyíték: június 7-én harmadik alkalommal rendezik meg a polgármesterek triatlonversenyét (az úszást a lövéssel váltották ki), és a vetélkedésre jelezte indulási szándékát Jánosi György sportminiszter is.

Comments

comments