A németek a svájciaktól vettek havat, hogy megtarthassák a futamokat, mert hazai győzelmet akartak ünnepelni. A hangulattal nem is volt gond, de aztán jött az osztrák „sascsapat”, és tarolt. Hogy miért levakarhatatlan mégis a németek arcáról a mosoly?
 Az a drága hó…  |
A hétvégi két világkupa (VK) futam sorsa sokáig kétséges volt, hóhiány miatt félő volt, hogy a németeknek le kell mondaniuk a feketeerdei versenyt (hogy végül Svájcból milliókért vásárolt hóval hogyan oldották meg a problémát Titisee-Neustadtban, arról itt olvashatsz.
Új csillag a német sáncon
Neustadtban tavaly rendeztek először VK-futamot, és akkor a németek kedvence, Sven Hannawald ugrott a legtávolabbra. Mivel Hannawald az idei szezonban eddig pocsék formában volt, ezért csak az igazán fanatikus rajongói reménykedtek győzelmében. Viszont szinte a teljes ismeretlenségből ugrott az élmezőnybe Michael Uhrmann, egy másik német, így volt kinek drukkolni, ráadásul a verseny előtti esélylatolgatásokkor neki adták a legjobb oddszokat.
 Ahonen lemaradt az élmezőnytől |
A hétvégén aztán kiderült, hogy miért is tartják az idei világkupa mezőnyét évtizedek óta a legkiegyensúlyozottabbnak.
A bukmékerek legvadabb vágyálmai váltak valóra azzal, hogy szinte lehetetlen megjósolni a következő futam győztesét, az idei négy versenyt négy különböző ugró nyerte (a szlovén Peterka , az osztrák Widhölzl, honfitársa, Höllwarth és a norvég Pettersen).
A németek persze azért drukkoltak, hogy folytatódjon ez a tendencia, és Uhrmann nyerje a következőt – ám ez a feltevés sem jött be.
Szombaton – ha hajszállal is – az osztrák Martin Höllwarth nyert a világkupában vezető norvég síugró, Pettersen előtt. A tavalyi összetett VK-győztes lengyel Adam Malysz lett a harmadik.
A sánchoz kilátogató német szurkolókat persze ennél jobban érdekelte, hogy hogyan ugranak a német „sasok”.
Hannawald újra versenyben
Uhrmann a várt győzelem helyett még a dobogóról is lemaradt, ami az előzetes esélylatolgatásokat figyelembe véve jókora meglepetésnek számít. Hannawald pedig csak 17. lett, így összetettben feljött a 33. helyre.
 Hannawald újra a régi? |
Bár ez így is elég halovány, azt mindenki érezte, hogy „Hanninak” főként pszichikai gondjai vannak. Ha újra hisz önmagában, bárkit meg tud verni.
Szombaton még úgy baktatott fel a sáncra, mint az a kisfiú, aki fél, hogy kiderül: ő csak beszökött a nagyok közé… A sánc tetején aztán kétséget sem hagyott afelől, hogy jó helyen jár.
A helyi müezzin a tenisz Davis-kupába is beillő hangulatot teremtett, huszonötezer szurkoló sikoltozását visszhangozták a hegyek. Amikor elugrott, egyszerre kiáltotta a tömeg, hogy ziehhhhhhhh… (a németeknél ez annyit tesz, hogy husssss), mintha ezzel messze fújhatnák kedvencüket.
A második ugrása 125,5 méterre sikeredett, ami ugyan még nem világverő teljesítmény, mégis sokkal biztatóbb, mint az idei legelső versenyhelyszínen nyújtott 74 méter.
Osztrák offenzíva
Vasárnap, a második versenynapon a németek újult lelkesedéssel látogattak ki a pályára: „Az nem lehet, hogy mi sosem nyerünk.”
 A szlovén Fras rövid ideig listavezető volt |
Az első ugrásnál Pettersen 106 méternél ért földet, ezzel csak 36. lett, így a második körben nem indulhatott – erre csak az első harminc jogosult. Így viszont a világkupában sem kapott pontot, ezzel eldőlt, hogy a verseny után már nem ő vezeti majd a VK-táblázatot.
Az első ugrások után a szlovén Damjan Fras vezetett (ugye már senki sem lepődik meg azon, hogy újabb névvel kell megismerkednie). Mögötte két osztrák, Höllwarth és Schwarzenberger állt.
Hármuk közül Höllwarth rendelkezik a legtöbb tapasztalattal az esélyesség terhéről, így ő bírja majd legjobban a stresszt. Így is lett: szombat után megint Höllwarth nyert, a második helyre honfitársa, Goldberger repült, akinek hosszú idő után ez volt az első dobogós helyezése (ő a kilencvenes években három összetett világkupát is nyert, aztán sokáig semmi).
A harmadik hely is azt osztrákoké lett, Kofler állhatott még fel a dobogóra. Így aztán most azt elemezgetheti a szakma, hogy vajon az osztrákoknál mit találhattak ki, amitől ennyire jól megy nekik. Merthogy az első tizenkettő közé öt osztrák került be.
 Höllwarth bírta a legjobban a stresszt |
Lottózók, figyelem!
És hogy mi lett a németekkel? Jobban, vannak, köszönik. Hannawald az első ugrás után a 8. helyen állt 120 méterre repülve, másodikra pedig 132 métert teljesített, ezzel negyedik lett, vagyis talán megint hisz majd magában.
A körülötte lévő szorongást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Steiert edző, a személyi trénere az ugrásai közben egy faháznak dőlve, oda sem nézve fohászkodott. Amikor aztán meghallotta, hogy védence mekkorát ugrott, ő is ugrált örömében.
A hétvégén a svájci Engelbergben rendezik a következő két futamot, azt pedig már a Négysáncverseny követi. Egy biztos: egyelőre semmi sem biztos. Akinek sikerül megjósolnia, hogy ki nyer majd, az vegyen magának egy lottót, még sokat érhet…
