Bár az idei snowboard világkupa már egy ideje tart, a freestyle-osok csak most kapcsolódtak be. A klagenfurti Big Air versenynek Liptay Dávid személyében magyar résztvevője is volt!!! Vele beszélgettünk.
A győztes Risto Mattila |
A snowboard világkupa alpesi versenyszámairól már több verseny kapcsán is olvashattatok idén az extrem.hu-n. A freestylerek eddig pihentek, (vagyis inkább edzettek), és december közepén, Klagenfurtban csaptak össze először. Ahogy az alpesi számokban szinte minden versenyt a svájciak nyernek, a Big Airben pedig már évek óta az északiak (finnek, norvégok) tarolnak. Most a finn Risto Mattilának jött ki legjobban a lépés, ő állhatott fel a dobogó középső fokára, a norvég Fredrik Austbo és a finn Juho Manninen közé.
Számunkra azonban még ennél is fontosabb, hogy idén végre magyar versenyzőnek is drukkolhatunk. Ő pedig nem más, mint a húsz éves Liptay Dávid, aki a tavalyi junior vb-n elért 22. helyével kvalifikálta magát a világkupára. Klagenfurtban Dávid a 43 indulóból a 22. helyen végzett. A verseny után, már itthon kérdeztük az élményeiről.
– Te vagy az első magyar freestyler snowboardos, aki kijutott a világkupára. Milyen élményekkel jöttél haza?
– Nagyon jó érzés volt, hogy a magyar ridereket a világkupán képviselhetem, ahol ott van az európai elit színe-java. A riderek egy részét már ismertem, és a szlovén, lengyel barátaim egy részét meg is vertem. Ha már kint voltam, jól akartam szerepelni. Elsőre egy olyan ugrást választottam, ami nehéz is, és nagyon biztosan tudom. A frontside cork 720-omra sok pontot is kaptam, ekkor még az első tízben, vagyis döntős helyen voltam, ami óriási dolog lett volna. Másodikra egy frontside 900-zal próbálkoztam, ami jól is sikerült, csak a leérkezésem nem volt tökéletes. Így lettem végül 22.
– Úgy tudom, legközelebb Moszkvában lesz Big Air verseny. Azon is ott leszel?
– Igen, már a repülőjegyem is megvan. Bő két hét múlva rendezik Moszkva belvárosában, és állítólag 4-600 ezer néző szokott lenni ezen a versenyen. Van néhány orosz rider barátom, az ottani snowboardosok mostanában kerülnek be az európai körforgásba.
– Náluk a hóval gondolom sok gond nincs, de ennyi ember előtt ugrani is nagyon más lehet! Így az ünnepek környékén még van időd készülni egy kicsit?
– Lehet, hogy a két ünnep között kimegyünk Ausztriába. Édesapám kísért Klagenfurtba is, a felkészülésben, az ugrások begyakorlásával pedig Manninger Máté barátom segít, vele edzem már évek óta.
– Moszkván túli terveid?
– Mivel a Big Air sajnos 2006-ban, Torinóban még nem lesz olimpiai szám, esetleg 2010-ben Vancouverben, így az olimpiai kvalifikáció lehetősége engem nem motivál. Persze szeretnék a világkupában minél jobban szerepelni, de az individuális céljaim mellett számomra fontos, hogy a sportért is minél többet tegyek. Jó lenne, ha itthon is már nem csak cirkuszi mutatványként mutogatnák a Fókuszban a snowboardosokat, hanem elfogadnák igazi sportként. Hisz már maga a snowboard világkupa is a FIS, a Nemzetközi Síszövetség égisze alá tartozik, ugyanúgy mint a síugrás, a sífutás vagy az alpesi sí.