A lavinákat tanulmányozni, és pontos előrejelzéseket adni érkeztükrők, még mindig nem könnyű feladat… A nagy koponyák folyamatosan újabb és újabb fejlesztéseken törik a fejüket. Ezúttal az Indiai Hó és Lavina Tanulmányi Alap egy high-tech eszközzel kezdett el kísérletezni.
A "lavinamérő rendszerük" lézeres alapokon műkődik, amiket Nagy-Britanniában fejlesztettek ki, viszont már alkalmazták Afrikában, igaz "csak" bányák feltérképezésére.
Lavinák megfigyelésére eddig a Himalájában szereltek fel ilyen műszereket.
A rendszer leméri és feltérképezi a havas felületet a nyári hónapokban, majd követi a hómozgásokat, és adatokat tárol róluk. Például, ha egy óriási hógörgeteg elindul a hegyoldalon, ez a műszer képes bemérni azt, hogy mekkora tömegű hókupac keletkezett.
Ezenkívül képes 3D-ben lemodellezni a folyamatot, aminek segítségével meg lehet állapítani, hogy hogyan változott a hegyoldalak felszíne a szezon során.
Számítógépeket használni lavinák bemérésére és előrejelzésére nem újkeletű dolog.
A legtöbb “havas nemzet” rendelkezik kiterjedt hóadatbázissal. Európában a Svájci Lavina és Hó Kutató Intézmény (SWISAR) például adatokat rögzít a szél sebességéről, a levegő hőmérsékletéről, a páratartalomról, a légnyomásról, a nap sugárzásáról és a visszavert sugárzásról, valamint a hó felszíni hőmérsékletéről is.
A Himalája-projekt újító hatása a lézeres technológiában, és a háromdimenziós modellezésben rejlik, amik újabb távlatokat nyitnak az óriási hótőmegek tanulmányozásában.
