Kutyaszánhajtás Magyarországon? Elég extrém ötlet, főleg ha hó híján egy kétméteres pasi háromkerekű alkalmatosságon, hat kutyát befogva száguldozik az utcákon. Ez történt Jankovics Attilával is, Magyarország első kutyafogathajtójával.
Teljesen egyértelmű volt, hogy egy kétméteres férfinak kosarasnak kell lennie. Jankovics Attila a Honvéd Tungsram, majd a kosaras válogatott játékosa volt. s a csapat tagjaként nyert bajnokságot. Majd ő volt a világbajnokságot nyert Lázár Vilmos fogathajtó segédhajtója. A hajtás és balanszírozás művészetét pedig kutyaszánhajtóként csiszolja, amiben Magyarország örökös bajnoka, de világversenyeken is jelentős eredményeket ért el.
– Hogy a csudába jutott eszedbe ilyen sportot találni?
– Az első husky vásárlásával kezdődött. 1984-ben hoztam be Svájcból egy husky kant, ő volt a Magyarországon hivatalosan elsőként bejegyzett, ilyen fajtájú kutya.
– Ezért a rendszámod a HUSKY 1? – magam is husky tulajdonosként örömmel követtem Pesten az ilyen rendszámú Peugeot-t.
– Persze! Aztán létrehoztam egy egész almot, 1998-ra már harminc kutyám volt. Főleg Kanadából hoztam be őket.
– Szibériai kutyát Alaszkából?
– Eredetileg valóban Szibériában, Csukcs és Kamcsatka környékén tenyésztették őket, de a standardok Alaszkából származnak. Először csak a szépsége és kellemessége miatt vettem huskyt, eszembe sem jutott a szánhúzás. De 1988-ban igen kemény tél volt, nagy hó esett, s mivel a közlekedés megállt, kényszer adta ötletként befogtam a gyerek szánba néhány kutyát, és azzal közlekedtem, a szomszédok nem kis meglepetésére. Rájöttem, hogy ez nagyon jó dolog és nem is könnyű, ügyesség és kitartás kell hozzá.
– Lőrincen száguldoztál az utcán a kutyaszánnal?
– Először ott – mondja mosolyogva. – Aztán persze már terepen gyakoroltam, s ha nem volt hó, háromkerekű kocsit húzattunk a kutyákkal. Könyvből tanultam meg, hogy milyennek kell lenni a hámnak, a szánnak, hogyan kell edzeni a kutyákat, mik a versenyek szabályai. Az első versenyen 1988-ban indultam Ausztriában, Zeckauban, négy- és hatkutyás kategóriában.
– Egyáltalán milyen kategóriák vannak a kutyaszán versenyeken? Olyanok ezek a versenyek, mint a filmeken?
 Versenyen  |
– Van a 4,6,8 kutyás szán és a király fogat, amibe 12-14 kutyát fognak be. Ami meg a filmeket, regényeket, romantikus történeteket illeti, nagyon utálom őket, mert egyáltalán nem olyanok, mint az életben. Szinte minden másképpen van. Először is a kutyák nem szenvednek, hanem örömből húznak. A vérükben van, szeretettel, játékosan teszik ezt. Egyáltalán nem szabad fenyítést alkalmazni, nem is tesszük ezt még az edzéseken sem. A kutyának ez játék, a hajtónak meg verseny. Próbára teszi az ember állóképességét. Ha emelkedőn kell felmenni, a hajtó leszáll az alkalmatosságról és fut a szán vagy kocsi mellett, utána lejtőn, sík terepen meg felszáll és irányít. Inkább fékez, mint hajt, hiszen a kutyák rohannak maguktól.
– Tényleg akkora szerepe van a vezérkutyának, mint gondolnánk?
– Á, dehogy! Akkor jó a fogat, ha minden kutya vezérkutya jellegű, szinte egyforma képességűek. Jó ritmust kell diktálni, jó felkészültségű, fizikálisan jól kiképzett kutyákat kell hajtani. Heti 5-6 edzést kell tartani nekik. Először egyenként kell edzeni őket, majd csapatban.
– Milyen versenyek vannak?
– Az említett fogat típusonként különböző távokon mérik a gyorsaságot. Alaszkában van a nagy távolsági világverseny, az Iditarod bajnokság, ahol 9 nap alatt 1600 kilométert kell megtenni terepen.
– Most olyan fogatod van, amibe nem huskyk vannak befogva. Miért?
– Vadászkutyákkal is lehet fogatot húzatni, meg keverék kutyákkal. Jó a fizikumuk, az állóképességük. Kitenyésztettem egy agár-husky keveréket is, mely örökölte a huskyk húzóképességét az agarak fegyelmezhetőségével. Bár a vadászkutyák jóval többet esznek, a huskyk meg egészen kevés táppal is maximális energia felvételre képesek. Egy marék táp naponta elég nekik még a versenyképesség megőrzésére is.
– Mi a legnagyobb eredményed?
 Imád rohangászni |
– Az elő-olimpián 1992-ben 6. helyezést értem el. Magyarországon veretlen vagyok, de itt sajnos nem vagyunk sokan. Ma már nem téli olimpia sportszám a szánhúzás, bár régen az volt.
– Volt olyan, hogy bántad, hogy rábíztad magad a kutyákra?
– Van egy emlékezetes balesetem. 1994-ben egy versenyen történt. Szemüveges vagyok és fényre sötétülő üveget hordok a hó miatt. Az egyik kanyarban leesett a szemüvegem és nem tudtam megállni. A nap és hó vakította a szemem, rosszul tudtam irányítani. A kutyák óriási sebességgel (30-40 km/óra) száguldoztak egy patak fölötti kis fahíd felé, de elvesztettem az uralmam a fogat fölött. A kutyák átrohantak a hídon, én meg nem. Belecsúsztam a patakba, s olyan súlyosan megsérültem a befagyott patakon, hogy kinyílt a térdízületem. Egyébként nem jellemző a sérülés, sem a kutyák, sem a hajtók nem szoktak sokat sérülni, de nekem többször is sikerült.
Arról, hogy a sportág meghonositója végül miért döntött úgy, hogy kiszáll az általa alapitott szövetségből a www.husky.hu weboldalon olvashattok.
