Bár a környező országokban a síugrás virágkorát éli, itthon tíz éve már csak Kőszeg tartja magát. Szilágyi Jánostól, az egyik utolsó mohikántól arról érdeklődtünk, hogy mennyire elkeserítő itthon a helyzet és hogy miben látja a kiutat.
 Sven Hannawald  |
Európában a talán legnagyobb közönségvonzó erővel rendelkező téli sportág a síugrás. A december utolsó és január legelső hetében két osztrák és két német sáncon bonyolított Négysáncversenyre például már november elejére elfogytak a jegyek, pedig helyszínenként közel 20 ezer tikettről volt szó. A világ legjobbjai hazájukban nemzeti hősöknek számítanak: Adam Malysz sikerei óta például sohasem látott számú lengyel gyerek akar síugró lenni, az iskolák alig győzik a tanításukat. A lengyelek úgy tekintenek Malysz-ra, mint aki bebizonyította, hogy ők is lehetnek olyan jók, mint a németek vagy az osztrákok. Sven Hannawald pedig tavalyi Négysáncverseny-győzelme óta a legkapósabb agglegény Németországban.
Bár sajnálatunkra a Világkupa indulói között egyetlen magyar nemzetiségűt sem sikerült felfedeznünk, kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e a sportágnak magyar hódolói és ha igen, akkor hol gyakorolhatnak.
A Magyar Síszövetségnél érdeklődtünk először, ahol Szilágyi Jánoshoz irányítottak bennünket, aki a Kőszegi Sportegyesület Síugró Szakosztályának edzője – ugyanis csak Kőszegen foglalkoznak nálunk egyáltalán a síugrással. Szilágyi János civilben tanár, őt az egyik órája után hívtuk fel. János készségesen beszélt nekünk a sportág itthoni helyzetéről, de hangjából némi utolsó mohikán felhang érződött ki.
– Kőszeget a magyar síugrás utolsó végváraként emlegetik. Miért is?
– Magyarországon legutóbb 1989-ben rendeztek felnőtt versenyt, Mátraházán. Budapesten a kilencvenes évek elején szűntek meg a klubok, tíz éve csak Kőszegen van lehetőség síugrásra. Legnagyobb gondunk a pénztelenség mellett a hóhiány. Tavaly például csak egyszer volt ugrásra igazán jó havunk. Persze 300 kilométeren belül több kitűnő sánc is van, Ausztriában például Villach, Szlovéniában Planica, Szlovákiában Besztercebánya – de ezekre a helyekre el is kell jutnunk.
– Hányan ugranak itthon?
– Nagyjából tíz-tizenöt fő, ebből nyolc gyerek versenyző és két junior. Még egy kisbuszunk sincs, amivel kivihetnénk a gyerekeket, az egyik öregfiú szokott bennünket fuvarozni.
 A német női bajnokság dobogósai Forrás: frauenskispringen.de |
Arra esélyünk sincs, hogy egy világszintű felnőtt versenyzője legyen az országnak, a fiatalokban bízunk. Sajnálatomra az egyik junior versenyzőnk megmakacsolta magát, kitalálta, hogy ő mégsem akar ugrani. Pedig arany élete lehetne. Milyen sportágban lenne még arra esélyre, hogy örömmel vinnék edzőtáborba, és minden kis eredményéért egy ország tisztelné, hisz ezek a gyereket tartják életben Magyarországon a síugrást. Nagy büszkeségünk, hogy női síugróink is vannak. Egy 8, egy 9 és egy 15 éves lány. Szlovákiában például nem foglalkoznak női síugrók nevelésével, de Szlovéniában és Ausztriában egyész ügyes lányok vannak. (A síugrás azok kevés sportok közé tartozik, amelykeben világversenyeket csak férfiaknak rendeznek – a szerk.)
– Arra nincs esetleg lehetőség, hogy egy tehetséges gyereket egy síugró hatalom síiskolájába beírassanak, esetleg ösztöndíjat kapjon? Németországban például több ilyen bentlakásos iskola is van.
 Sziszifuszka felfelé bandukol Forrás: skispringen.com |
– Ilyen sígimnáziumok valóban vannak, ezek azonban rengeteg pénzbe kerülnek. Ráadásul ezekben elvárják, hogy a gyerek nagyon jól beszéljen németül, vagyis először meg kellene őket tanítani a nyelvre. Ha lenne egy kimagasló tehetségünk… De persze ehhez sincs összehasonlítási alapunk, mivel egyelőre az a célunk, hogy legalább jelen legyünk a versenyeken. Például amikor egy szlovéniai versenyen a magyar induló utolsó lesz, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szlovénok naponta edzenek, mi meg évente néhány alkalommal. A síugrás pedig nem veszélytelen sport, gyakorlás nélkül nem megy. Ráadásul az amúgy is nehéz helyzetünket évekre visszavetette, amikor az egyik versenyen az egyik versenyzőnk bukott és gerinctörést szenvedett. Kőszegen hamar híre ment a balesetnek, és ezután évekig nem jött új gyerek.
– Kőszegen amúgy milyenek a körülmények? Mekkora sáncuk van?
– Egy K30-as sáncról ugranak a versenyzők, amit most újítanak fel, tavaszra remélhetőleg kész lesz. (Felnőtt világkupa versenyeket K90-es és K120-as sáncokon rendeznek, a sírepülő viadalokat pedig K195-ös sáncokon tartják – a szerk.)
 egy K20-as sánc Forrás: skispringen.com |
– Műanyag pálya nincs? Az megoldaná a hóhiányt…
– Ahhoz is sok pénz kellene. Csak maga a műanyag borítás 4-5 millió forint. Erre csak akkor lenne lehetőségünk, ha lenne egy jómódú támogatónk vagy egy cég felkarolna bennünket. Reménykedünk abban, hogy Kőszeg város megtámogat bennünket.
– És szponzorok terén mi a helyzet?
– A nagy sportszergyártóknak mi nem vagyunk elég jó reklámhordozó. A sílécgyártóknak mi túl kicsit vagyunk. Felszereléshez úgy szoktunk hozzájutni, hogy amikor kint járunk egy edzőtáborban vagy versenyek, akkor körbekérdezősködünk, hogy nincs-e olyan felszerelésük, amit már nem használnak. (Egy komplett szett több százezer forint.) Az elit versenyzők egy évesnél öregebb léccel már nem ugranak, nekünk viszont tökéletesen megfelel.
– Ha valaki el akar kezdeni síugrani, milyen kortól teheti, és van-e olyan életkor, ami fölött már nem kezdhetik el – túl nagy már a félelemérzet? Nekem már attól borsódzik a hátam, ha felnézek egy K120-as ráncra.
– Találkoztam már olyannal, aki 21 évesen kezdett el ugrani, de Villachban például tartottak olyan toborzást, ahol 25 és 40 év közötti fitt embereket kerestek. Nem volt feltétel a síugrástudás, és két nap alatt megtanították őket az alapokra és lemertek ugrani egy kisebb sáncról. Mi hét éves korban kezdjük el az oktatást, de legtöbbször az első egy-két év azzal megy el, hogy megtanítjuk őket síelni. A stabil sítudás alapvető fontosságú. Ha valaki jól síel, huszonéves korig bármikor elkezdheti, ha elég bátorsága van hozzá. Ha bárki kedvet érez a síugráshoz, keressen fel nyugodtan bennünket.
(Kőszegi SE Síugró Szakosztály, Szilágyi János: tel: 06-99-543-015)
 Kis síugrás elmélet Forrás: axel.hu |
