A minap megismerkedhettetek Szilágyi Istvánnal a személyi edzővel, akinek minden fogyni vagy hízni vágyó számára akad egy jótanácsa. Most bemutatjuk nektek a testépítőt is, aki remek eredményei ellenére nem akar profi lenni, mert első az egészség. És beszélünk a kokszról is.
 Erről az oldaláról még nem ismertük  |
– Kezdjük el egy kicsit boncolgatni a testépítést is. Az emberek többsége csak a hatalmas izomtömegeket látja, de nem igazán tudja, hogy mi is van e mögött. Először is: milyen a testépítő mezőny, milyen kategóriákban versenyeztek?
– A legkönnyebbek 65 kilósak, a legnehezebbek pedig a +90 kilós kategóriában versenyeznek. A legtöbben egyébként pont az én 80 kiló körüli kategóriámban vannak. Van sok olyan verseny is, ahol csak két kategória van, mondjuk egy -90 és egy +90. Ilyenkor a 91 kilós versenyző együtt áll a pódiumon a 110 kilóssal.
– Extrem súlynak számít a 110 kiló?
– Az amatőr mezőnyben még igen, a profiknál azonban már egyáltalán nem. Az elmúlt években ugyanis a testépítő versenyek nagyon izomtömeg centrikusak lettek. Hiába arányosabb, esetleg jobban kidolgozott egy versenyző, ha a másikon több izom van, akkor az nyer, még ha kevésbé kidolgozott is.
Eltolódtak az arányok
– A testépítés kezdetén ezek szerint nem ez volt az esődleges szempont.
– Egyáltalán nem, hiszen a testépítés lényege az, hogy arányos, formás, szemre is tetszetős izomzatot dolgozzon ki az ember. A bírók szemében lényeg az egészséges, ember közeli, esztétikus fizikum volt, szálkás izmokkal.
– Lehet valakinek egyszere nagy tömegű és szépen szálkásított izomzata?
– El lehet érni, de rengeteget kell hozzá dolgozni. Ez már tényleg egész embert kíván, de lehet, hogy még többet is annál.
Nem akar profi lenni
– Te hivatalosan amatőrnek számítasz. Mi a legnagyobb különbség a profik és az amatőrök között, amit akár egy laikus is észre vehet?
– Igen, én amatőr vagyok, mint több száz magyar testépítő. Idehaza két-három profi van csak. A legnagyobb különbség az izomtömeg és a szálkásítás terén van, mégpedig olyan mértékben, hogy egy teljesen kívülálló is meg tudja különböztetni, hogy melyik versenyző a profi és melyik az amatőr.
– Az igaz, hogy te nem is akarsz profi lenni?
– Nem, mert profi szinten annyira egészségkárosító a testépítés, hogy szerintem már nem éri meg. Ott már pusztán a jó adottságokkal nem lehet érvényesülni. Én az amatőrök között próbálok meg a csúcsra jutni, ez a világbajnoki részvételt jelenti, és szeretném a hétköznapi emberekhez közelebb hozni a testépítést, hogy ne legyen számukra ez egy titokzatos, misztikus valami. A testépítésből nagyon értékes dolgokat lehet áthozni a mindennapi életbe, amivel egészségesebbé lehet tenni az emberek életét.
Mi lesz az izmokkal?
– Ezek szerint neked a testépítés többet jelent, mint egyszerűen az izomtömeg növelését.
– Nagyon jól látod, én egy arányos, tetszetős testet próbáltam felépíteni, ami pl. a versenyeken egyformán jól mutat minden oldalról. Az izmok a test minden részén megfelelően arányosak, nem csak a felsőtesten, hanem pl. a lábakon is.
– Engem, és szerintem még sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a versenyzésből kiöregedett testépítők esetében, mi lesz az évek alatt félépített hatalmas izmokkal?
– Ha nem állnak le végleg az edzéssel, márpedig rendszerint nem teszik, akkor kellő mértékű ráfordítással nagyon sokáig, nagymértékben megőrizhető a test formája, és az izomzat. Én magam ismerek olyan 40-en túli egykori testépítőt, aki még mindig fantasztikusan néz ki, köszönhetően annak, hogy továbbra is figyel a testére.
Szubjektív sport viták nélkül
– Ejtsünk pár szót a versenyekről. Aki először látogat ki egy testépítő versenyre, annak mire kell figyelnie, mit pontoznak a bírók, és ők honnan kerülnek a bírói asztal mögé.
 Egyelőre nem fordít hátat a testépítésnek |
– A versenyeken ún. minősített bírók pontoznak, akik közül nagyon sokan maguk is testépítők voltak. A színpadon megvilágításban álló versenyzőket a fentebb már említett kritériumok, izomtömeg, szálkásítás, arányok, alapján pontozzák. Mégpedig úgy, hogy a versenyzők minden pozíció után egy helyezési számot kapnak. Ezeket végül összeadják, a legnagyobbat és a legkisebbet levonják, és az nyer, aki a legalacsonyabb érték jön ki a végelszámolásnál.
– Szubjektív, pontozásos sportágakban gyakoriak a viták, a versenyzők máshogy látják a tényeket, mint a bírók. A testépítésben mennyire gyakoriak a viták?
– Azt kell mondjam, szerencsére nagyon ritkák. A bírók az esetek 90%-ában a reálisan pontoznak, és az nyer, aki legjobban megérdemli. Egyébként nem is nagyon tévedhetnek, hiszen ha tíz sportoló áll egymás mellett a színpadon, még egy kívülálló is viszonylagos biztonsággal meg tudja jósolni, ki a legjobb közülük. Így nagyon ritkán vannak vitás esetek.
Le a zsírral és a vízzel
– A hétköznapokon nyilván ti sem úgy néztek ki, mint a versenyeken. Mivel éritek el azt a formát, amit a színpadon mutattok?
– A versenyek előtt minden testépítő rengeteget diétázik, hogy az összes zsír eltűnjön az izmok közül. Minél több víztől is meg kell szabadulni, ha nincs zsír, és nincs víz, akkor lehet jól szálkásítani. A versenyek előtt szoláriumba járunk, de az csak egy alapot ad, mert mindig bekenjük magunkat barnító krémmel. Szoláriummal ezt a színt soha nem lehetne elérni, az így lekent test pedig sokkal jobban mutat a színpadon, mint a fehér, vagy csak szoláriumozott test.
Mit ér a koksz munka nélkül? Semmit!
– Ha testépítésről, és főleg ha a profikról beszélünk, megkerülhetetlen a kokszolás említése. Te hogy látod, mennyire van ez jelen a sportágban, és egyáltalán azt jelenti-e a kokszolás nektek, testépítőknek, mint nekünk kívülállóknak?
– Igen, a profi testépítésben sajnos jelen van a kokszolás, de az alól más profi sportok sem igazán jelentenek kivételt. Ugyanakkor azoknak az embereknek, akik nem kívánnak versenyszerűen foglalkozni a testépítéssel, hanem csak azt akarják, hogy jobban nézzenek ki, fittebbek legyenek, egészségesek legyenek, nos nekik egyáltalán nincs szükségük ezekre a szerekre. Sőt, nekik tilos ezekhez hozzányúlniuk. A versenyzők elsősorban az izomtömeg növelésére szolgáló szereket használnak, ami viszont még véletlenül sem téveszthető össze a drogokkal, nem okoz függőséget. Viszont hangsúlyozni kell, hogy önmagukban ezek a szerek semmit nem érnek. Attól még ugyanolyan keményen, kitartóan, megalkuvás nélkül kell edzeni, különben nem jönnek az eredmények, akár mit vesz be az ember. Azok, akik túlzásba viszik ezeknek a szereknek a szedését, és gyorsan akarnak nagy eredményt elérni, nem járnak jól. Egy esetleges sérülés során teljesen összezuhannak. Hosszú távon azok járnak jobban, akik a kiegészítő szerek mellett elsősorban a munkával kívánnak eredményt elérni.
