Klímaváltozás és szörfözés: Mekkorák lesznek a tengerek hullámai?

A világ nagy részén várhatóan csökken a hullámmagasság, csak a déli féltekén várható nagyobb csapássorzat. Mark Willis meteorológus olyan megbízható információk után kutatott, amikből kiderülhet: vajon az éghajlatváltozás milyen hatással lehet a szörf-világra?

Rengeteg jelentés, blog-írások, vélemény kering arról, milyen hatása lesz a globális felmelegedésnek a hőmérsékletre, a csapadékra az eljövendő generációk életében.
De olyan megbízható információt találni, ami az óceánok felett fújó szélről és hullámokról szólna…, már nem volt olyan egyszerű – kezdi a vezető meteorológus a Surfline.com-on megjelent írását.

Nemrégiben megjelent egy cikk a Nature Climate Change oldalon, amely szerint a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az éves átlagos hullámmagasság kisebb lesz a mostaninál szerte a világon, s csak néhány helyen várható ezzel ellentétes változás az évszázad végére.

A legnagyobb csökkenést az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán északi részén észlelték, valamint a téli hónapokban (január, február és március) az Indiai-óceán északi féltekére eső részén.
Az Atlanti-óceánnál a hullámok átlagmagasság csökkenése várhatóan minden évszakra érvényes lesz.


Az Atlanti-óceánon télen-nyáron alacsonyabbak lesznek a hullámok

A különböző éghajlati modellek képviselői általában egyetértenek abban, hogy egyes kulcsfontosságú helyeken a hullámmagasságok növekedése várható. Az előrejelzések szerint legintenzívebben a déli félteke vizeinél lesz ez észlelhető, Ausztrália és Új-Zéland körül – különösen a félteke hideg hónapjaiban, júliusban, augusztusban és szeptemberben.
Hozzávetőleg 5-10 százalékra becsülik az átlag hullámmagasság emelkedést ebben az időszakban.
Abból következtettek erre, hogy a viharokat az előrejelzések szerint erősebb nyugati szél kíséri majd, és azok fodrozzák a nagyobb hullámokat.


Jó hír: Malibuban nyáron nagyobbak lesznek a hullámok

A déli félteke vizeinek hullámmagasság-emelkedéséről további érdekes megállapításokat is olvashatunk a dokumentumban. A Csendes-óceánon – különösen annak keleti felén – erősödik leginkább a nyugati szél, ami viharossá dagad, mire a déli óceánokra érkezik.
Erre tehát fokozott vihartevékenység várható, szintén a déli félteke téli, azaz az északi félteke nyári hónapjaiban.



Hasonlóképp az északi féltekén
a nyári hónapok során a trópusi csendes-óceáni rész keleti oldalán.
Az északi féltekén hasonlóképp alakulnak a nyári hónapok: az évszázad végére a trópusi csendes-óceáni részek keleti frontján növekednek meg a hullámok, a déli óceáni erőteljesebb vihartevékenység miatt.

 

Comments

comments