Lassan minden országot meghódítanak a funkcionális tréningek. De voltaképpen miről szól ez az egész? És (miért) jobb, mint a kondi vagy az aerobic? Tóth TOZÓ Zoltán, a világbajnok testépítő válaszol.
Jön a jó idő, még több lehetőség nyílik a sportra.
Például, ha téli sportokra vágyunk, még mindig meghódíthatjuk valamelyik gleccsert – s hogy ez reális, azt bizonyítja, hogy mostanában, a szörfszezon kezdete után született meg két hódeszkás új “ilyen-még-nem-volt” rekord is.
De persze melegszik a Balaton is, nekivághatunk a hullámoknak, vagy irány a tenger, a sziklák, túrázások, vagy “csak” felpattanni a bicajra, esetleg futócipőt húzni.
No, a funkcionális edzések ezekre és a mindennapokra készítenek fel.
Tóth “TOZÓ” Zoltán (WBPF testépítő világbajnok, NABBA Mr. Universum, IFBB European Elite Bajnok), a Sunrise Sport- és Egészségközpont Óbuda szakmai vezetője (szöveg alatti képen éppen segít…) által felügyelt feladatsorok nemcsak az “erőre”, sokkal inkább a kitartásra, az ügyességre és a funkcionális izomzatok felmérésére koncentrálnak.
A funkcionális tréning olyan edzésmódszer, melyben több sportág mozgásanyagát felhasználva a
lehető legtöbb kondicionális képességet fejlesztjük egyszerre, illetve felváltva. Ezen képességek a következők:
Erő: a külső erő és a mozgás közben fellépő ellenállás leküzdése az izomzat aktív erőkifejtésének segítségével.
Gyorsaság: a mozgások lehető leggyorsabb végrehajtása adott feltételek mellett.
Koordináció: a képesség, hogy különböző mozgáselemeket egy mozgássá kombináljunk.
Állóképesség: a szervezet elfáradással szembeni ellenálló képessége sportbeli tevékenység során.
Hajlékonyság: a képesség, hogy egy ízületben maximális legyen a mozgástartomány.
Itt az a fontos, hogy a mindennapi életben is használt izomzat működését segítsük, fejlesszük, így aztán a “mindennapi életből” vett komplex gyakorlatokat használunk, több izomcsoportot, izületet egyszere mozgatva meg, nem úgy , mint például a konditermi edzéseknél. Míg a gépeken egyszerre egy izomcsoportra koncentrálva dolgozunk, például mellkasra, tricepszre, combra gyúrunk, ráadásul a törzset megtámasztva, itt éppen ellenkezőleg, az egész test egyszerre kényszerül mozogni, ráadásul a keringési rendszerre is erősen hatással van.
Guggolások, kitörések, emelések, és ezek összekapcsolása. A test izmai, izületei egyszerre több dimenzióban mozognak: kitörés oldalra emeléssel, guggolás fej fölé tolással… Mindeközben dolgoznak az egyesnsúlyozásért felelős izmok, a core/törzsizmok is.
A cél, hogy egyszerre dolgozzon minél több izom, ízület.
Az egyensúlyozásra kényszerítő gyakorlatoknál az egyensúly megtartásáért felelős izmok koncentráltan kényszerülnek dolgozni, fejlődik a core/törzsizomzat.
Gyorsabban, arányosabban fejlődnek az izmok, mint stabil alátámasztást alkalmazva, így pedig gyorsabban érhető el a feszes, szálkás, kidolgozott, ruganyos test.
Az eszközigény igen csekély, valamint a szabadban is könnyedén végezhető mozgásforma.
Az edzések jelentős része saját súllyal végzet gyakorlatokból épül fel, de emellett kézi súlyzókat, gumikötelet, ugrókötelet is használhatunk színesítésve, nehezítve a gyakorlatokat.
Tozó például a G-Flex mestere (aminek a későbbiekben egy külön cikket is szánunk), de például Detre Diána a TRX-re esküszik, saját bevallása szerint azzal dolgozik a felkészülés időszakában.
A lényeg, hogy nem izomzatot dolgoztatunk, hanem legalább két síkban zajló mozdulatsorokat gyakorlunk, amelyek egyszerre több izmot és izületet vesznek igénybe, először stabilizálva a testet, majd onnan indítva a gyakorlatsort, amelynél a kivitelezés minőségén és a helyesen, pontosan, kontrolláltan ismételt mozdulatok számán van a hangsúly.
Minden gyakorlat személyre szabható, a saját igényeink szerint, legyen az akár élsport, akár a mindennapi rutin. De akkor is, ha extrém őrületek rabjai vagyunk, vagy a közelgő strandon-hódítós időszakra szeretnénk szép, egészséges, látványos testet.
