Az óceánokban lévő korallzátonyok a vízi élővilág központi formációi, amelyek egyfajta élelem-hálózatként üzemelnek több százezer tengerben lévő kisebb-nagyobb élőlény számára. A szerkezetük viszont megváltozik.
 The Great Barrier Reef  |
Az ausztrál kutatók véleménye szerint ezért a globális felmelegedés és az óceánok elsavasodása a felelős.
Az óceánokban lévő korallzátonyok a vízi élővilág központi formációi, amelyek egyfajta élelem-hálózatként üzemelnek több százezer tengerben lévő kisebb-nagyobb élőlény számára.
Az ausztrál vizekben található Great Barrier Reef 2900 különálló korallzátonyból és 900 szigetből áll.
Glenn De’ath és munkatársai 328 porites korall mintát gyűjtöttek be 69 különböző helyről. Ezek a korallok évente csupán 1.5 centimétert nőnek, és a kutatók találtak hatalmas növényeket, korallvázakat is, amelyek arra utaltak, hogy több százéves élő vagy épp elpusztult korallokra bukkantak.
Megmérték a korallok mésztartalmát, és így derült ki, hogy 1990 óta 13,3 százalékkal csökkent a mésztartalmuk. Ez 400 éve nem fordult elő a tudósok szerint – számolt be a tekintélyes Science magazin.
