Kinyó Zsolttal, Magyarország, és talán a világ egyik “legextrémebb” emberével beszélgetett a likefestoon.com egyik munkatársa, Hajdú Edit. Az interjú során az egy nap alatt négy Giunness-rekordot is felállító Zsolt mesélt embert próbáló erőpróbáiról, és elárulta azt is, hogy mi volt az egyik legnagyobb álma, amit 2011-ben teljesített be. Hölgyeink és Uraink, ideje, hogy megismerjék Kinyó Zsoltot, következzen hát a riport!
“Vannak csendes sportemberek, akik hatalmas eredményeket visznek véghez, azzal a céllal, hogy embertársaiknak példát mutassanak.
– Ismeretségünk több évtizedes múltra vezethető vissza a karaténak köszönhetően. Mindig is sportoltál, viszont volt egy pont, amikor új kihívásokat kerestél és új célokat tűztél ki magad elé, ami az életed más területeire is hatással volt. Hogyan indultál el ezen az úton, és mi késztetett arra, hogy ekkora távokat teljesíts?
– 2006-ban, amikor is úgy döntöttem, hogy végigsétálom az El Caminót, a spanyolországi Szent Jakab zarándokút 800 kilométerét, le akartam zárni az életem egyik szakaszát. Nagyon sokat adott nekem ez az út, teljesen átformált, és megváltoztatta az értékrendem. Elkezdtem olyan dolgokat meglátni, amit előtte nem. Ez az érzés újabb célkitűzésekre sarkallt. A túráim hosszúak és fájdalmasak, de csak a test sanyargatásával épül a lélek. Fejben dől el minden. Ezek teljesítéséhez szükség van egy fizikai alapra, de ahogyan azt szokták mondani, ha már nem bírja a lábad, menj tovább szívből.
– Milyen erőpróbákkal folytattad?
– 2007-ben teljesítettem a Kinizsi100-at, melyen 24 óra alatt kellet 100 kilométert legyalogolni, valamint kitűzhettem a mezőhegyesi zászlót a Kilimandzsáróra (5895 méter). Majd Mezőhegyesen íjászatban megdöntöttem a 24 órás rekordot. 2007 év zárásaként megjelent a könyvem is, Kósza címmel, amelyben élményeimet, tapasztalataimat írtam le. 2008-ban Mezőhegyesről indultam Muxiába, amely 4000 kilométer volt. Sétám közben ismét végigjártam az El Caminót, de nem álltam meg az Út végén, Santiago de Compostelában, az óceánig gyalogoltam, ahol elénekeltem a Himnuszt. Az érzés feledhetetlen volt.
– Készült rólad egy film is.
– 2009-ben volt 30 éves a „Másfélmillió lépés Magyarországon”, amely hazánk és a természetjárás szépségeire világított rá. A film és alkotói előtt tisztelegtem ezzel a túrával. Nagymágocsról indulva 50 nap alatt jártam be Magyarországot 2622 km-en át. Az erről készült film, a Négy és félmillió lépés Magyarországon ezt az utat kísérte végig.
– Több íjászrekordot is megdöntöttél.
– Az első 2007-ben volt, ahol 24 órás rekordomat állítottam fel. 2010-ben egy hármas Guinness-rekordot döntöttem meg: Az egyperces íjlövészet rekordja 33, az egyórás íjlövészeti csúcsom 1225, tizenkét óra alatt 12 ezer 465-öt lőttem. A negyedik csúcs pedig, hogy egy nap alatt ilyen sprintszámokban senki sem állított fel három Guinness-rekordot. 2011-ben pedig javítottam az egyperces és az egyórás csúcsomon, és felállítottam a 6 órás rekordot is.
– 2011-ben teljesülhetett egy nagy álmod. Mi volt az?
– Így van, ugyanis ekkor lettem danos mester a kyokushin karatéban, azóta pedig bíróvá váltam. Ebben az évben még volt egy megmérettetésem. Angliában a szigetet kelet-nyugati irányban átszelő Hadrianus fala (120 km) melletti gyalogtúra.
– 2012-ben kigyalogoltál Londonba, az olimpiára, és sportolóinknak átadtad a magyar zászlót. Honnan jött az ötlet?
– Már a pekingi olimpiára is ki akartam menni, csak a körülmények nem voltak olyanok, hogy meg lehetett volna rendesen tervezni a gyalogos utat. Nagyon nehéz volt, de nem adhattam fel, sem magam, sem azok miatt, akik segítették utamat. Magyar zászlót is vittem magammal, amelyet Hosszú Katinkának, Povázsay Eszternek és Szekeres Dorinának adtam át. Az emberek el sem tudják képzelni, mennyi edzés kell ahhoz, hogy sportolóink kvalifikálják magukat az olimpiára. Én előttük tisztelegtem ezzel.
– Mi a célod a túrákkal, a rekordkísérletekkel és a könyveiddel? Ugyanis készül a második és a harmadik könyved is.
– Senkivel nem akarok versenyre kelni, csupán magamat akarom legyőzni. Fontos a célba érés, de fontosabb az odáig vezető út. Ezek a próbatételek elszakítanak a hétköznapi értékrendtől. Máshová helyeződik a hangsúly. A családra, barátokra, szeretetre, békességre. Meg szeretném mutatni a gyerekeknek, felnőtteknek a másfajta világot, amiben nincs drog, alkohol, ahol a természet és az emberek egymás közti viszonya a fontos. Ha az erőpróbáim és a könyveim néhány embert elgondolkodtatnak addigi értékrendjükön, akkor már nem éltem hiába.
– Mik a terveid a jövőt illetően?
– Nagy álmom, hogy kigyalogoljak Japánba, ami 200 nap alatt 9000 kilométert jelent. Ezzel bő egy év alatt megkerülném a Földet. Nagyon szerencsés vagyok, hogy ezekben az őrült ötletekben számíthatok feleségemre és gyerekeimre, hiszen ők adják a legfőbb támaszt a kritikus időszakokban.”
Szólj hozzá