Kifutottak az óévből Egerszegen

Sportos városban sportos emberek sporttal búcsúznak az óesztendőtől. Legalábbis így csinálják ezt Zalaegerszegen, ahol 2003. december 31-én már kilencedik alkalommal vágtak neki a verseny három távjának, hogy Újév napján jóleső izomlázzal köszönthessék 2004-et.


A 42 km érmes hölgyei

Zalaegerszeg és a sport, megannyi szép emlék számomra, igaz koránt sem abból a körből, amelyből most meríthetek sport éléményt. Engedjétek meg, hogy így 2004 első napjaiban saját marcipános ízű, álomszép nosztalgiával untassalak benneteket. Idén bizony már 12 esztendeje lesz, hogy Berkics (a király!), és Andrej (Tyubin) egészen a kosárlabda bajnokság döntőjéig vezette a Szolnoki Olajbányász S.E. kiváló csapatát. A döntőben pedig nem más, mint a félelmetes Zalaegerszegi T.E (Zete) várt a mieinkre. Tán, még most is elcsuklik a hangom… három nyert mérkőzésig tartott a döntő, az elsőt hoztuk a szőke Tisza partján, a másodikat buktuk a messzi Zala partján. A harmadik zsebben egy szörnyű csata után, de mi volt az a negyedikhez képest. Senkit nem akarok infarktusba kergetni, inkább elárulom: azon a meccsen ünnepelhette fennállása első, és (eddig) utolsó bajnoki címét a szolnoki csapat, világra szóló dáridó a város főterén, csoda-e, hogy ezek után némi pátosszal gondolok vissza Egerszegre? Nem csoda.



Más is van a kosárban


A 12 km érmes hölgyei

Az élet azonban számtalan meglepetést tartogat, pl. azt, hogy Zalaegerszegen nem csak kosarasok, és focisták (Koplárovics Béla!) vannak, de számos (sőt! számtalan) kiváló egyéni sportoló, hossútávfutók, és -úszók. Hogy csak két nagy nevet említsek, akikkel már találkozhattatok az extrem.hu oldalain: Bérces Edit ultrafutó, és Mányoki Attila hosszútávúszó. A kiváló zalai sportemberek a tavalyi évet is, mint már korábban nyolc másikat, egy kis futással búcsúztatták. A Zalatriatlon, a Zalaegerszegi Tájfutó Club, a helyi Deák Ferenc SzKI, és a város polgármesteri hivatalának sportcsoportja (Mozdulj Egerszeg!) összefogásával kilencedik alkalommal rajtolhatott el a Szilveszteri Hegyifutás, azaz a Mountain Man Marathon. A szervezők mindenkinek próbáltak kedvében járni, így az indulók három táv közül választhattak, mindenki erejének megfelelően. A leghosszabb táv a “majdnem marathon” (42 km) volt, ami pedig lemaradt a marathon végéről, azt hozzácsapták a félmarathonhoz, ami így jó kiadós lett (24 km). A harmadik táv volt a legrövidebb, tényleg csak afféle évvégi levezetés, bár “jövőre ez is lehet marathon” (12 km).



3 óra – nem semmi!



Együtt búcsúztatták 2003-at


A marathoni győztes: Csiszár Gábor

Hogy az időjárás kereste-e a rendezők kegyeit, az mindenki döntse el magában. Igazán hideg, legalábbis az jó kövér mínuszos szilveszteri hideg nem volt, viszont esegetett az eső, de legalább nem fagyott rá az útra, így nem veszélyeztette a futók testi épségét. Indulók ugyanis voltak szép számmal, nem kevesebb, mint 118 sportember vágott neki a három távnak. És nem csak úgy ímmel ámmal, futottak, mint a nyúl. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy a marathoni győztese, Csiszár Gábor éppen csak kicsúszott a 3 órából, ami feltétlenül elismerést érdemlő produkció.

De mindenki elismerést érdemel, aki vette a fáradtságot, és az ünnepek között magára hagyta a fotelt és a hűtőszekrényt, cserébe egy kis hidegért, esőért, sárért. No, meg egy kis futásért, vidámságért, egészségért!



Dobogósok sora

(A képeket Bérces Edit bocsátotta az extrem.hu rendelkezésére.)

Comments

comments