A szponzorok biztosították számára a felszerelést és a ruházatot, ő bárhol elalszik, könnyen barátkozik, így Jim Choronzeynek, aki hivatalosan Nepálba tart egy mountain bike „expedíció” keretében, arra is jut ideje, hogy a Sajón részt vegyen a Hungarodeón. Története remek példája annak, hogy úgy is lehet élni, ha az ember nem tervez meg mindent előre.
 Barátok közt  |
Mint ahogy arról a hétvégi helyszíni tudósításunkban már beszámoltunk, a Hungarodeó kajakversenynek a hagyományokhoz híven idén is volt külföldi résztvevője. A 25 éves kanadai Jim Choronzey amolyan igazi világpolgár. Arra megy, ahol extrém sportot taníthat vagy tanulhat. Szinte a jég hátán is megél, és mivel egy nagyon közvetlen, jókedélyű srácról van szó, könnyen szerez barátokat. Ráadásul igazi nyelvtehetség, pár nap után már szinte akcentus nélkül mondja, hogy “Menjünk már, mi a francra várunk” és buzgón jegyzeteli le, hogy mit is jelent az, hogy “Király csávó vagy”. A Hungarodeóra úgy került, hogy Lucifer (Göncz Gáspár), az egyik magyar versenyző nevezte be. Luciferrel eredetileg Törökországban találkoztak, ahol mindenketten rafting túravezetőként dolgoztak. Ahogy ő mondta, se felesége, se kocsija, se háza, így arra jár a világban, amerre épp kedve tartja. Ha az ember két percnél tovább hallgatja Jim utazásainak történetét, könnyen elvesztheti a fonalat, úgyhogy megkértük, mesélje el, pontosan hogyan is került a Sajóra.
 Gazsi (jobbra) Jimnek a gát rejtelmeit magyarázza |
– Megpróbálom röviden elmondani, elég hosszú a történet. Meg akartam tanulni hullámlovagolni, így elmentem Mexikóba, hogy majd ott jól meglovagolom a híresen nagy mexikói hullámokat. De a hullámok túl nagyok és túl erősek voltak, így abbahagytam és inkább megtanultam kajakozni és raftingolni. Mivel Törökországban van egy-két raftingolásra kiválóan alkalmas folyó, elmentem oda dolgozni, túravezetőnek. Ott találkoztam Gazsival és Zolival, velük jöttem el ide Budapestre. Aztán el akartam menni Dél-Afrikába, de Gazsiék lebeszéltek, hogy menjek inkább Charmonixba. Így kerültem Franciaországba. Egy szörf táborban dolgoztam, és végülis ott tanultam meg igazán szörfözni. Annyira megszerettem, hogy három hónapra lementem Marokkóba gyakorolni. Az utóbbi időben sokkal többet szörföztem, mint kajakoztam, úgyhogy a Hungarodeóra leginkább a buli kedvéért jöttem el.
– Úgy hallottam, hogy most te tulajdonképpen Nepálba tartassz egy mountain bike-kal? Sajószentpéter útba esik Franciaországból Nepál felé?
 A fehér habokban |
– Egy barátommal indultunk útnak mintegy másfél hónapja, hogy elkerekezzünk Nepálba. Szerencsénk volt, az úthoz a kerékpárt és a ruhákat is szponzoroktól kaptuk. Egy ideig együtt kerekeztünk, aztán rájöttünk, hogy hiába vagyunk jó barátok, a mentalitásunk annyira különbözik, hogy útitársnak nem vagyunk jók, mivel én hagyom magam sodortatni az árral, míg ő mindent szeret pontosan előre kiszámítani. Azóta egyedül utazom. Útközben megálltam meglátogatni Gazsit és Zolit. Ök meg rábeszéltek, hogy ne siessek annyira. Elmentünk a múlt hétvégén Ausztriába snowboardozni, ezen a hétvégén most itt vagyok a Hungarodeón. Úgy néz ki, hogy egy ideig Gazsiékkal fogok dolgozni az Adventure-nél a Socán és a Salzán rafting túravezetőként.
– És mi lesz Nepállal?
– Az is meglesz. Most a Közel-Kelet amúgy sem túl biztonságos – nevet fel Jim, és már megy is, nehogy lemaradjon a vadvízi buliról.
