Repült már ön négy keréken, három centire az aszfalttól, kéttüléses Formula 1-es autóval? Még nem? Azt ajánlom, jól gondolja meg, mit válaszol, ha egyszer Önnek szegezik a kérdést. Ez nem úrvezető tanfolyam, tudniillik, az úr, aki vezet, nem is ember. Utazás egy UFO-val 300-zal a Rába-ringen.
 Olivier Panis, a Nr.1 tesztpilóta  |
Gerincsérültek vagy elmebajosok nem igazán voltak bebiztosítva, úgyhogy kezdtem aggódni – persze csak az előbbi kategória miatt –, hogy nem találtatok-e könnyűnek egy kissé, mint amolyan nyomoronc egykori éltornász.
Farminta gipszből
Szóval igazolások innen-onnan, röntgenfelvételek nyaktól lefelé, méretvétel az azbeszt ruhához és várakozások az engedélyekre.
A magyar futam hetén aztán megérkezett a mutatványos csapat.
Volt némi érzékük a helyszínválasztáshoz, mert a történelmi Várnegyed azon pontját választották az üléstesztelés központjául, ahol még a legtehetségtelenebb fotós sem tudta kikomponálni a képből a lábaink elé táruló Lánchid-Duna-Parlament triászt. Hogy mi az az ülésteszt? Nos, szó szerint gipszmintát vettek a hátsónkról a gerincvonallal egyetemben, merthogy személyre és méretre szabott carbonszálas műanyag ülések készültek a legkiválóbb alátámasztás érdekében, a majdani vezetéshez.
Már ekkor be kellett öltözni a jól ismert szkafanderruhába a fotók kedvéért, s bár a rekkenő nyári napsütésben megcsapott az első hőguta szele, még nem tudtam mi vár rám később.
Elek
A másnapi Rába-ringi tesztvezetésre – a hatás kedvéért – helikopterrel sikerült megérkeznem, nem is baj – gondoltam, derüljön még ki itt, hogy megy vagy marad-e a reggeli. Maradt. Átmenetileg.
Ahogy gyűltek a népek, úgy fogyott a nyál a számban, s nemcsak azért, mert az az napi napsütés még egy adag szenet dobott a kályhába, hanem mert elindult némi Berez Elek hadművelet…
Szikét kérek!
 A McLaren csontváza, benne a spéci üléssel |
A kamionban már előkészült az aznapi operatív csapat, kinn voltak a szikék, a fogók s már szinte fenn voltak a maszkok is amikor komolyra fordult a dolog. Egyébként túlzás nélkül mondom, hogy olyan olajozottan és nesztelenül tette mindenki a dolgát, mint egy jól működő műtőben, ráadásul olyan sterilitás mellett, hogy a kerekekről enni lehetett volna. Dumcsizással igyekeztem elütni az időt és leplezni a félelmeimet, de mivel Panis maga, aznapi “sofőröm” igen megnyugtató ábrázattal, és kellemes franciás akcentussal nyugtatgatott két száguldás között, hát kezdtem lehiggadni.
 Divatos szkafander |
Már beszéltünk a rovarok szaporodásáról, a szabadgyökök elszabadulásáról, amikor két well, között odaszólt, hogy akkor most öltözködöm, vagy mi lesz???
Kívül kazán, belül kazán
Nem volt mit tenni. Az azbeszt alsóruhát még rám bízták, s mikor a nyakamon behúztam az utolsó zippzárt már éreztem, hogy baj lesz. Előbb kis gyöngyök, majd nagyobb vízcseppek jelentek meg az orrom körül, majd indultak el a hátamon és a koponyámon lefelé, a hajam alatt.
Aztán jött az azbeszt – vagy mi a szösz, tudom, hogy az mérgező, szóval gondoljatok ide valami tűzálló anyagot – térdig érő zokni, és a kívül fémszínű kissé kemény, de passzentosan záró versenyruha, majd a magasszárú tornacsuka és a tűzálló, csak a szemeket szabadon hagyó sapka. Kint meg egyre melegebb lett.
Aztán nálam bent is.
Már csak a sisak volt hátra, s mikor az is felkerült, már a rosszullét kerülgetett.
Az imádkozó sásak és a szorgos hangyák
 A névadó maga |
Na, ekkor kezdtek betessékelni a hátsó ülésre. Előbb bekerült a fenekemre készült ülés, majd a negatív formába belehelyeztem a mintát, vagyis a hátsó fertályomat is, majd jött az egyik balról jobbra szíj, majd mindennek a reciproka. Mikor négy pontot bekötve úgy mutattam, mint egy nagyobbacska kötözött sonka, akkor magamra hagytak. A kezeimet keresztbe a mellkasomra helyezték, hogy ne babrálhassak semmit, meg mert útban lett volna, szóval úgy ültem ott imádkozó sáska pózban, akár a névadó maga.
Az egyetlen levegőző pontom a szemem elé még le nem hajtott áttetsző plexi helyén volt, de nem tudom, hogy Ti próbáltatok-e már a szemeteken levegőt venni, hát mit mondjak, kissé macerás.
A csapat egyébként halál profi tagjai, akik szó, hang nélkül tették a dolgukat eközben készítették elő a pilóta beültetését is, vagyis, behelyezték szép lassan Panis ülését is, ellenőrizték a versenyautó összes technikai elvárásait, és úgy dolgoztak akár egy hangyaboly.
